Rengeteget lehetne értekezni arról, hogy hogyan is érintette a vírusválság a tőzsdét. Beszélhetnénk hatalmas tavalyi zuhanásról, és azóta is szinte töretlenül tartó szárnyalásról is. Mostanra odáig jutottunk, hogy a koronavírus válság nélkül aligha tudtak volna ilyen elképesztő magasságokba emelkedni a részvénypiacok. Sokan ezt úgy magyarázzák, hogy a jegybank és a kormányzatok olyan gazdaságélénkítő lépéseket tettek meg, amiket a vírus nélkül sosem lépnek meg. Mindenesetre az biztos, hogy ironikus módon hiába döntötte be a fejlett országok döntő többségének gazdaságát egy időre a vírus, a tőzsdéknek ez kevesebb kárt okozott, mint amennyit használt a jegybanki élénkítés. A tőzsdéket egyelőre sikerült tehát megmenteni, a gazdaság megmentése még a legtöbb helyen azonban jó ideig el fog tartani várhatóan.

Tőzsde és gazdaság

Többen próbálják keresni persze az összefüggést a reálgazdaság és a tőzsde között, illetve a koronavírus alakulása és a tőkepiaci mozgások között. Sokszor egyébként valóban van/volt összefüggés, emlékezzünk a tavaly tavaszi, majd őszi (jóval kisebb) tőzsdei esésekre, amikor súlyosabbá vált a járványhelyzet. A harmadik hullámnál ez már nem volt jellemző (sőt), ráadásul egy szemponttal többet is érdemes figyelembe vennünk. Ez pedig az átoltottság. Az oltási programok gyors ütemével ugyanis értelemszerűen előbb szabadulhatunk (és szabadulhat a gazdaság) a vírus fogságából. A vakcina elkészültére hatalmasat is emelkedtek a tőzsdék például novemberben is.

Vakcinázás és vírus szempontjából is nagyon jó példa Magyarország: sajnos minket igen súlyosan érint a brit mutáns, az oltási program azonban világszinten is kimagasló. A lakosságarányos átoltottság tekintetében például az Európai Unióban csak Málta van előttünk, és világszinten sem sok ország a törpeállamokat leszámítva. Érdemes ezeket összevetni a tőzsdei mozgásokkal. Valamihez azonban hasonlítani kell. Az elemzésünkben Németországhoz és a német tőzsdeindexhez, a DAX-hoz hasonlítjuk a magyar állapotokat.

Napi új fertőzöttek

Sokszor elmondják, hogy a koronavírus járvány súlyosságát egy országban leginkább a halálozások száma határozza meg. Ez valóban így is van, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek az adatok akár több hetes késést is mutathatnak a járványhelyzet alakulásáról. A korlátozásokkal kapcsolatos döntéseket is a fertőzöttek száma alapján hozzák meg épp ezért a legtöbb esetben, mert ez mutatja meg a leginkább a jelenlegi állapotokat. Nézzük, hogyan teljesít ebben Magyarország és Németország az idei márciusban!

Az újonnan igazolt koronavírusos esetek 7 napos mozgóátlagát figyelve kijelenthető, hogy Németországban a március eleji számokhoz képest a hónap végére megduplázódott ez a mutató. Március elsején még 8111 volt a fent említett mozgóátlag, március 31-én már 17209.

Magyarországon a hónap első napján 3897 volt a 7 napos mozgóátlaga a napi új eseteknek, hónap végére pedig 8389. Persze nem szabad, hogy megtévesszen minket, hogy kevesebb fertőzött van Magyarországon. Németország lakossága ugyanis körülbelül 8-szor annyi, mégis csak kicsivel több, mint kétszer több fertőzött van ott.

Kijelenthető, hogy a fertőzés tehát mindkét országban (és sajnos a többiben is) elszabadult, méghozzá hasonló mértékben. Aránylag a 8111-ről való ugrás 17209-ra hasonló, mint a 3897-ről történő ugrás 8389-re. A járvány súlyossága a lakossághoz képest azonban nálunk erősebb, de ennek mértéke nem változott számottevően márciusban.

Oltási program

A másik fontos tényező az oltási program. Németországban március 1-jén a lakosság 5,08 %-át oltották be legalább egyszer a COVID-19 elleni vakcinával, ez a szám a hónap végére 11,62 %-ra nőtt. Egy erős duplázódást láthatunk tehát a német oltási adatokban egy hónap alatt.

Március elsején a magyar lakosság 7,47 százaléka kapott legalább egyszer vírusellenes vakcinát, míg március 31-én már 21,39 % volt ez az arány. Itt majdnem háromszoros átoltottságról beszélhetünk egy hónap alatt-és ráadásul az oltási program áprilisban pörög fel igazán a mostani számok alapján. Úgy látszik, hogy a keleti vakcinák használatával eleinte sokak által vitatott, de végül jelentős eredményre vezető lépést tett meg Magyarország.

Mit szól ehhez a BUX és a DAX?

Kijelenthető tehát, hogy a járványhelyzet lakosságarányosan a naponta újonnan igazolt fertőzöttek számát tekintve hasonlóan alakult  márciusban a két ország számára. Az oltási programban azonban Magyarország ért el látványosan nagyobb sikereket.

A BUX viszont márciusban 560 pontot emelkedett, ami valamivel több, mint 1,2 %-os emelkedésnek felel meg. A DAX viszont ezalatt több, mint 1000 pontot emelkedve több, mint 7,5 %-os nyereséget könyvelhetett el. Egyértelműen felülteljesített tehát a DAX, vagy másik szemszögből nézve a magyar tőzsdeindex volt lemaradó. A fent elemzett adatok alapján erre a koronavírus helyzet nem szolgáltat okot: azonosan változott a két országban a járványhelyzet, az oltások tekintetében azonban jóval jobban állunk.

Mi a következtetés?

Természetesen a koronavírus járvány továbbra sem meghatározó tényező önmagában a tőzsdék alakulása szempontjából, mint azt láthatjuk. Ráadásul az összehasonlítás sem ad jó eredményt, mert hatalmas különbségek vannak a BUX és a DAX között már csak összetételben, értékeltségben is. Viszont ez a két ország két tőzsdeindexe, tehát jobb híján értelemszerűen nézzük ezeket viszonyítási pontnak. Annyit állíthatunk, hogy tényleg nem érdemes sem a járvány súlyossága, sem az oltási kampány alapján messzemenő következtetéseket levonni a tőzsdékre nézve.

A magyar oltási program gyorsasága azonban még hozhat eredményeket. Az ekkora különbség a többi EU-s országhoz képest ugyanis várhatóan szemlátomást hamarabb történő nyitást, és ezzel gazdasági újraindítást fog hozni. Továbbra is érdemes tehát figyelemmel követnünk a járványra és az átoltottságra vonatkozó adatokat.