Cikkünkben összehasonlítjuk a befektetési alapok és az egyedi részvények által nyújtott lehetőségeket, megnézzük, milyen szempontok szerint érdemes választani a kettő közül, és megmutatunk egy harmadik lehetőséget is.

Jól tudjuk, hogy pénzünket muszáj befektetnünk ahhoz, hogy megőrizze értékét. Lehetőség szerint pedig szeretnénk nemcsak szinten tartani, de gyarapítani is vagyonunkat. Népszerű eszközök erre a befektetési alapok és az egyedi részvények – az alábbiakban ismertetjük a fő tudnivalókat, előnyeiket és hátrányaikat egyaránt.

A befektetési alapok: kinek ajánlott?

A befektetési alap tulajdonképpen egy olyan „vagyoncsomag”, amely több befektető pénzéből adódik össze, akik a befektetéseken elért nyereségből a befizetések arányában részesednek. Az alábbiakban megnézzük, hogy milyen részletek dönthetik el, hogy számunkra megfelelő-e ez a befektetés. 

Hozzáértő szakember kezeli 

Magát a befektetést egy hozzáértő alapkezelő végzi, aki a befektetési alap vagyonából egy bizonyos cél mentén különféle eszközöket (például részvényeket, kötvényeket vagy származtatott termékeket) vásárol. 

Jó tudni azonban, hogy a befektetési alapok valójában ritkán aktívan menedzseltek, mert nem szükséges mögéjük annyi aktív munka, mint amennyit – ahogy majd látni fogjuk – például egy részvényekkel történő ügylet megkíván).

Előre rögzített kockázat és a befektetési stratégia

Egy befektetési alap tehát bizonyos szinten mindenképpen diverzifikált, hiszen nem egyetlen pilléren nyugszik, nem csupán egyetlen cég eredményétől függ a befektetések sorsa. 

A befektetési alapok azonban nem csak a befektetett eszközök tekintetében térnek el egymástól, hanem befektetési célok alapján is. Az egyes befektetési alapok kockázatát egy előre rögzített kategóriába sorolják, így kockázatviselési hajlandóságunknak megfelelően választhatjuk ki a számunkra leginkább megfelelőt.

A kockázat mellett a befektetési stratégiát is rögzítik az alap létrehozásakor, és az alapkezelő eszerint a stratégia szerint fogja összeállítani a befektetési alap portfólióját. A stratégia nagyon sokféle lehet: találhatunk tőkevédett vagy hozamgarantált, alacsony kockázatú alapokat, részvény- és kötvényalapokat. Követheti a stratégia a tőzsdei indexek mozgását, összeállhat egy adott régió, vagy épp szektor értékpapírjaból, de akár jegyezhetünk devizában is, hogy további lehetőségeket ne is említsünk. Ráadásul ezeket kombinálhatjuk is egymással, nem egyszerű tehát a választás. 

Hogyan vásárolhatunk befektetési alapot? 

A befektetési alapokat az alap kibocsátójától vagy a forgalmazó bankoktól, brókercégektől vásárolhatjuk meg értékpapírszámlánkra. Léteznek nyílt és zárt végű befektetési alapok. Utóbbi azt jelenti, hogy befektetésünk egy meghatározott időtartamra szól, ezt követően szétosztják a befektetési alap vagyonát a befektetők között.

A zárt végű alapok tehát egyfajta hosszú távú, jellemzően 3–5 éves elköteleződésre ösztönöznek, hiszen az általában magas visszaváltási jutalék miatt nem érdemes a lejárat előtt hozzányúlni a befektetett pénzünkhöz. A nyílt végű befektetési alapoknál nincs lezárás, bármikor kivehetjük pénzünket az alapokból. 

A befektetési alapba befolyt pénzek egy részét mindig likvid eszközben (például állampapírban) tartják, hiszen a befektető bármikor dönthet úgy, hogy kiveszi a pénzét az alap vagyonából.

Milyen költségei vannak a befektetési alapoknak? 

Mivel hozzáértő pénzügyi szakember, az alapkezelő kezeli a portfóliónkat, természetesen fizetnünk kell az alapkezelő cégnek, aki biztosítja számunkra munkatársa idejét, tevékenységét és szakértelmét is. Ennek éves díja a befektetett vagyon 1–3 százaléka, ezt a költséget automatikusan levonják a befizetett összegekből. 

Az alapkezelői díjat olykor több szinten is meg kell fizetnünk: ha például a befektetési alapunk egy másik alaptól vásárol (a gyakorlatban ezzel úgy találkozhatunk, hogy a befektetési alap nevében szerepel, hogy “… alapok alapja”), akkor mindkét alap levonja az alapkezelőt illető díjat. 

Minden befektetési alap esetén, tehát a nyílt és a zárt végűeknél egyaránt meg kell fizetnünk az alapkezelői díj mellett az eladási és vételi jutalékot – ezek költségei változóak. 

A befektetési alapok előnyei és hátrányai 

A befektetési alapok legvonzóbb előnye, hogy pénzügyi képzettséget nem, vagy csak kis mértékben kívánnak meg, hiszen professzionális alapkezelő fekteti be a pénzünket. A likviditás is kétségkívül a pozitívumai közé sorolható: jellemzően néhány nap múlva, sőt, egy alacsonyabb hozamú, kifejezetten a likviditást előtérbe helyező befektetési alapnál azonnal jóváírják a számlánkon az eladott alapokból befolyt összeget. 

Szintén nagyon vonzó tulajdonsága a befektetési alapoknak, hogy találunk közöttük olyat is, amellyel a kockázatot minimálisra vagy akár nullára mérsékelhetjük. A 90-100%-os szinten tőkevédett zárt végű alapok segítségével elérhető nyereség ugyan korlátozott, cserébe viszont biztosak lehetünk abban, hogy befektetett tőkénket visszakapjuk. Az adott alap bemutató anyagában mindig szerepel, hogy hány százalékos tőkegaranciát nyújt, így választhatunk például 92, 95, de 100%-osan tőkevédelmet is. 

A széles kínálatnak, a befektetési stratégiák változatosságának köszönhetően pedig mindenki megtalálhatja a céljainak leginkább megfelelőt – hozzátéve, hogy a választás korántsem könnyű, így ez az előny egyben hátrányt is jelent.  

Hátránya még a befektetési stratégiák rögzítettsége is, hiszen azok adottak, nem tudunk rajta változtatni, maximum egy másik stratégiájú alapot kereshetünk helyette. A költségek sem elhanyagolhatóak, amelyeket akkor is ki kell fizetnünk, ha az alapunk nem hozott nyereséget.

Részvények – itt már minden rajtunk múlik

Ahogy a befektetési alapok is fektethetnek eszközeik között részvényekbe is, mi magunk is kereskedhetünk ezekkel az értékpapírokkal, személyesen. A részvények közismerten kétélű lehetőségek: nagy nyereséget lehet velük elérni, de nagy veszteségek kockázatát is magukban rejtik. Fő vonzerejük az elérhető látványos nyereség, ám akár egész befektetésünket elveszíthetjük egy rossz döntéssel. Így hát csak komoly pénzügyi tudással érdemes részvényekbe fektetni, ennek hiányában pedig mindenképp javasolt igénybe venni szakértő (például egy privátbankár) segítségét.

Hogyan vásárolhatunk részvényeket? 

Egy részvény megvásárlásával az azt kibocsátó vállalkozás résztulajdonosává válunk. A részvények adásvételét elsősorban a tőzsdén valósíthatjuk meg, de tőzsdén kívül (over the count, azaz OTC-piacokon) is lebonyolíthatjuk, ám ez még kockázatosabb, és a kereskedő vállalatok átláthatósága is gyengébb.

A tőzsdéken forgalmazott részvények jegyzéséhez ugyanúgy értékpapírszámlát kell nyitnunk, mint a befektetési alapok esetében. Erre brókercégeknél van lehetőségünk, ahol már számíthatunk számlavezetési díjra is.

A részvények esetében igencsak érteni kell a pénzügyekhez

A hazai, európai, amerikai tőzsdék több ezer részvénye közül válogathatunk. Az elérhető részvények igen magas száma is mutatja, hogy nem egyszerű folyamatról van szó: már a kiválasztás is időt, energiát igényel, és az említett pénzügyi képzettséget is megkívánja. 

Külön kihívást jelent a megfelelő időzítés, azaz hogy mikor vásárolunk, illetve mikor adunk el a részvényekből. Érdemes konkrét elképzeléssel rendelkezni a lezárás körülményeiről, vagyis arról, hogy milyen változások, vagy időtáv eltelte esetén adjuk el részvényeinket. Aktív jelenlétet a részvények sem követelnek meg, az adott cég fontosabb eseményeit (pl. negyedévi gyorsjelentését) azonban érdemes követni.

A részvények előnyei és hátrányai 

A legtöbb részvény likviditása kifejezetten magas: a tőzsde nyitvatartása alatt bármikor el tudjuk adni őket, az értük kapott összeg pedig 2-3 munkanap múlva már megérkezik a számlánkra. Osztalékkal is számolhatunk, ha olyan vállalat részvényesei vagyunk, amely nem teljes egészében forgatják vissza a nyereséget, hanem egy részét kiosztják a befektetők között. 

A részvények vitathatatlan előnye, hogy igen magas hozamok érhetők el a segítségükkel, ám ugyanekkora a kockázat is. A hatalmas választék és a pénzügyi tudást igénylő műveletek miatt laikusok számára csak szakértői segítséggel ajánlott a részvényekkel való kereskedés.

Kicsit befektetési alap, kicsit részvény – hibrid megoldás ETF-alapokkal

Ha szeretnénk tőzsdén kereskedni, de szükségünk van a befektetési alapok által nyújtott előnyökre (pl. diverzifikált portfólió) is, akkor jó megoldás lehet a befektetési alapok egy speciális fajtája, az ETF. A betűszó az Exchange-traded Fund, vagyis a tőzsdén kereskedett befektetési alap rövidítése. 

Az ETF-ek mind a pár napos vagy 1–2 hetes befektetésben gondolkodó spekulánsok, mind az években mérhető ügyleteket eszközlő befektetők körében igen népszerűek. Nem véletlenül: az ETF abban különbözik a „sima” befektetési alaptól, hogy tőzsdén is lehet vele kereskedni. Mind a vásárlásuk, mind az eladásuk egyszerű, valamint az alapkezelői díj is jóval alacsonyabb. Ez azért lehetséges, mert passzívan kezelt alapok lévén menedzselésük is kevesebb időt kíván meg. 

Befektetési stratégiák: még szélesebb a választék 

Az ETF-ek is többféle eszközbe fektetnek, főleg részvényekbe vagy speciális esetekben származtatott termékekbe. Még szélesebb a kínálat, mint a befektetési alapoknál, így befektetési céljainkhoz szorosan illeszkedőt is találhatunk – igaz, a bőséges választék miatt nem könnyedén. 

A befektetési alapok stratégiáinak fajtáit megtaláljuk az  ETF-eknél is, kiegészülve számos, azonnali diverzifikációt jelentő, izgalmas kereskedéseket lehetővé tevő kategóriával. Így például van olyan stratégia, amely a tőzsdei indexet követi 2- vagy 3-szoros sebességgel, vagy olyan, ami épp ellenkezőleg mozog, mint a tőzsdei index. Igazodhat a befektetési stratégiájuk egyes árupiaci határidős termékek ármozgásához, az egyes szektorok indexéhez, de választhatunk a magas osztalékot fizető vállalatok részvényeibe fektető ETF-et is. 

Az ETF-ek előnyei és hátrányai 

Az ETF előnyei ötvözik tehát a befektetési alapokét és a részvényekét: jól elősegítik a diverzifikációt, óriási a választék, tőzsdei adásvételük pedig egyszerű, és az alapkezelői díj is alacsony. 

Likviditásuk a részvényekhez hasonló, vagyis bármikor eladhatóak a piaci árfolyamon.  Valóban likvid ETF-et azonban főleg csak külföldi tőzsdéken találunk, így vállalnunk kell az kifizetőeszközök váltásából adódó árfolyamkockázatot.

A befektetési alapok, a részvények és az ETF-ek összehasonlítása

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a fent taglalt befektetési eszközök egyes jellemzőit, hogy megkönnyítsük a választást:

A választáshoz alapos ismeretek vagy szakértői tanácsok szükségesek

Természetesen a fent elmondottak csupán iránytűként szolgálnak. Érdemes alaposabban megismerkedni az egyes befektetési eszközökkel. Hogy jó döntés hozzunk, előbb fontos feltenni magunknak a szükséges kérdéseket: értünk-e a pénzügyekhez? Ha nem, van-e lehetőségünk szakértői segítséget, például privátbankár javaslatait igénybe venni? Van-e időnk, energiánk foglalkozni befektetéseink kezelésével? Ha megválaszoltuk ezeket a kérdéseket, érdemes segítséget kérni egy független pénzügyi tanácsadótól, hogy merre induljunk tovább. 

Az kétségtelen, hogy pénzünk értékét csak befektetéssel őrizhetjük meg – ám megfontoltan kell választanunk a különféle lehetőségek közül, hogy tőkénk valóban biztonságosan és hatékonyan gyarapodhasson. Erre a pénzügyi termékekkel mindenképpen lehetőségünk nyílik, így nem szabad elriadni a sokféleségüktől – érdemes inkább mélyrehatóbban megismerni őket vagy szakértői tanácsot kérni, és az általuk kínált előnyök számunkra is elérhetővé válnak.