A török statisztikai hivatal kedden azt közölte, hogy a hazai össztermék (GDP) 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami alig marad el a szakértők véleményének átlagában szerepelt 7,5 százaléktól. A második negyedévben a bővülés jóval nagyobb, 22 százalék volt, ami részben az alacsony bázisnak a következménye. A török kormány nemrégiben „rekordnagyságú kétszámjegyű százalékos” mértékűre javította fel korábbi 9 százalékos becslését a várható 2021-es GDP-növekedés kapcsán. Elemzők 9,5 százalékos idei GDP-növekedést várnak, miután tavaly 1,8 százalékkal bővült a GDP.

A török gazdaság azon kivételek közé tartozott, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány hatásait tavaly. A lendületes gazdasági növekedés azonban erőteljes inflációs nyomást is gerjeszt Törökországban. A fogyasztói árak emelkedése kétszámjegyű százalékos mértéket öltött és az elmúlt hónapokban már megközelítette a húsz százalékot is. Az infláció várhatóan tovább emelkedik az elkövetkező hónapokban, a jegybank ugyanis kitart kamatcsökkentő monetáris politikája mellett. Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció Törökországban. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék. Szeptember óta a jegybank már 400 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, ami jelenleg 15 százalékon áll – ismertette a távirati iroda.

A Reuters által megkérdezett gazdasági szakértők helytelenítik a török jegybank monetáris irányvonalát, mert az gyorsítja a líra gyengülését a főbb devizákkal szemben. Tayyip Erdogan török elnök azonban ellene van a magas kamatoknak, mondván Törökország számára a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházás fontosabb szempont a kamatszintnél és a devizaárfolyamnál.