Miközben a túlélésre készülnek, a jövővel törődnek a hazai szálloda és vendéglátóipar szakemberei. A közeli jövőt borúsnak látja a szakma: a munkaerő hiánya, a csökkenő kereslet, a növekvő energiaárak egyszerre nehezítik a szereplők életét – derült ki a nyolcadik Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozón (SzÉSzT). Ugyanakkor a szakma a jövőbe tekint és olyan megoldásokat keres, amelyek nem csak a hatékonyságot szolgálják és emelik a minőséget, de mindezek mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb követelményeinek is megfelelnek.

A budapesti turisztikai iparnak komoly esélye van a következő, kihívásokkal teli év túlélésére, hiszen a magyar fővárost a rendkívül kedvező ár-érték aránya a külföldi látogatók számára vonzó úticéllá teszi a szabadon elkölthető jövedelmek csökkenése idején – mondta Baldauf Csaba a Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozón (SzÉSzT). A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke hozzátette: a vidéki hotelek esetében a magyar vásárlóerő csökkenésének mértéke a kérdés, hiszen nem tudjuk, mi történik az itteni forgalom 70-80 százalékát adó belföldi kereslettel, ha a magasabb rezsiszámlák október-novemberben megérkeznek.

A nyolcadik alkalommal Budapesten, a HORECA-piac  jelentős tapasztalattal bíró és magas minőséget képviselő hazai vállalkozásainak  összefogásával megrendezett szakmai rendezvényen a szálloda és vendéglátó-ipar képviselői a jelen problémáinak és a jövő kihívásainak megoldási lehetőségeit vették számba. Ahogyan Baldauf Csaba megfogalmazta: ma minden a munkaerőhiányról, az alacsonyabb működési költségről, fenntarthatóságról, a lokális ajánlatokról szól. Mint elmondta: a kormányzattal tárgyalásokat folytatnak a szektor támogatásáról. A turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedése sokat segítene a szakmának. A munkaerő-megtartás támogatására is van nyitottság, ám a drasztikusan megugró energiaköltségek kompenzálására kevesebb az esély, a termelővállalatok, az ipari nagyvállalatok a turisztika előtt vannak a sorban.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke előadásában mindezt azzal egészítette ki: egyelőre kevés információ áll rendelkezésre a kormányzati szándékokról. A vendéglátásnak a keresleti problémákon túl még ráadásul egy adminisztratív kötelezettséget is meg kellene oldania, a júniusban bevezetni tervezett, ám januárra már elhalasztott új adatközlési rendszer, a szálláshely-szolgáltatóknál már működő NTAK bevezetése az éttermekben nem látszik kiforrottnak. Elmondása szerint az új rendszerről egyelőre csak megkezdődtek az egyeztetések az érintett érdeképviseleti szervezetekkel, miközben annak januártól elvben már működnie kellene. Kovács László úgy véli: a jelenlegi helyzetben a vendéglátósok a túlélésre fordítják minden energiájukat, ezért véleménye szerint érdemes lenne a rendszer indítását tovább halasztani.

A szakmai találkozón az 1991 óta működő, hazai tulajdonú éttermi és konyhai eszközöket, szállodai felszereléseket és professzionális kávéfőzőgépeket forgalmazó Progast egy olyan kezdeményezés bemutatásával lepte meg a közönséget, amely egyszerre jelenthet megoldást az utánpótlás nevelésére és a munkaerő megtartására, motiválására. A „13 Séf” egyesület célja, hogy személyes példával, szakmai továbbképzésekkel és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára rendezett eseményekkel hívja fel a figyelmet a vendéglátóipari szakember utánpótlásképzés fontosságára. Mint Farkas Bálint, a Kolping Hotel konyhafőnök helyettese, az együttműködés ötletgazdája mondja: induláskor csupán az volt a céljuk, hogy ne legyenek egyedül a mindennapi munka során, legyen kihez fordulni tanácsért, ötletért, ha arra volna szükség. A 13 Séf időről időre rendez vacsoraesteket, ahol az egymás versenytársainak számító éttermek, szállodák vezető szakácsai együtt nyújtanak gasztronómiai élményt a vendégeknek különböző helyszíneken. A közös főzés, az együttműködés élménye mellett hangsúlyt fektetnek az emberi és baráti kapcsolatok ápolására, valamint az utánpótlás motiválására, iskolai rendezvényeken való szereplésre, beszállítók segítésére, igények felmérésére, tapasztalatok megosztására.

A konferencián azokról a nem is apró részletkérdésekről is szó esett, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a nehéz helyzetek kezelésére. Ilyen lehet például a megfelelő textilek – párnák, paplanok, huzatok és törölközők – kiválasztása, amiről Nagyné Miske Margit, a T-Mix 2003 Kft. textilszakértője tartott előadást. Mint elmondta, az elmúlt egy évben az alapanyagok ára jelentősen emelkedett: a nyers pamut 26, a poliészter szálak 30-35 százalékkal drágultak tavaly szeptember és idén augusztus között, nem beszélve a fuvardíjak emelkedéséről, és az ellátási lánc szakadozásáról, a szállítási nehézségekről. Így még inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság kérdése: a hosszabb élettartam elérése létfontosságú, ami nem csak a kezelési utasítások pontos betartására, de garantált mosásszámú, drágább, de tartósabb alapanyagok vásárlására is ösztönözhet. Megoldás lehet az alacsonyabb súlyú minőségi textíliák vásárlása is, vagy a még olcsóbb árfekvésű, de megfelelő minőségű alapanyagok választása.

A fenntarthatóság és a minőség a szállodák minden négyzetcentiméterénél kiemelt jelentőséggel bírnak a jövőben, így – például – a padlók esetében is. Mint Fehérvári Tamás, a Top Trade Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ma már a vendégek igényei nem csak a nagyobb komfortra, a nem hallható léptekre, az egészséges környezetre, de a fenntarthatóság jegyében készült burkolatokra is kiterjednek. A fenntarthatóság a burkolatok esetében nem csak a hosszú élettartamra, de a használt anyagokra és azok feldolgozási módjára is kiterjed. A Top Trade olyan anyagokat forgalmaz, amelyek például újrahasznosított műanyagból, megújuló energia felhasználásával, vízvisszaforgatással készülnek – így megfelelnek a társadalmi felelősségvállalási elvárásoknak, amelyek egyre fontosabbak a turisztikai iparban is.

Hasonló szempontokat érvényesít a Miele a házon belüli mosodai koncepciójánál, amely egyszerre felel meg a higiéniai követelményeknek, a fenntarthatóságnak, a minőségi, a környezetvédelmi és a profitabilitási követelményeknek. Hajdú Géza, a Miele Professional üzletágvezetője szerint a textíliák szállításának kizárása például eleve környezetbarátabb megoldás, miközben a tökéletesen karbantartott, minőségi ágynemű, törölköző terítő és szalvéta egy szálloda, étterem névjegye is egyben. Emellett Kenyó-Nagy Eszter, értékesítési tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a házon belüli mosodával a textíliák is mindig elérhetőek lesznek, nagyobb a függetlenség és a megoldás növeli a nyereségességet is: a házon belüli mosoda lehetővé teszi a személyzet optimális kihasználtságát és a mosoda költségkímélő kezelését. Mindezt kiegészíthetik azok a tisztító- és mosószerek, és amelyek egyszerre szolgálják a minőséget és a fenntarthatóságot, a környezet védelmét. Kardos György, az Assist-Trend Kft. márkakereskedelmi üzletágvezetőjének előadásából kiderült: nem csupán a tisztítószereknél, takarítási megoldásoknál, lebomló étel-, italcsomagolási és terítési termékeknél, de a mosodákban alkalmazott szereknél is léteznek környezetbarát megoldások, amelyek kiválasztását már az Európai Uniós Ecolabel tanúsítvány is segíti. Ezek olyan professzionális szerek, amelyek a környezetbarát nyersanyagokat tartalmazó formuláknak köszönhetően fenntarthatóbbá teszik a tisztítási folyamatokat, miközben akár 20 fokos vízben is hatékonyak – így fokozott energiamegtakarítás érhető el a használatukkal. Ezek a megoldások kombinálva egy akár online távolról vezérelt automata mosodai adagolási rendszerrel, pontos tisztítószer-adagolást és így költséghatékonyságot, a semleges környezetbarát szerek használata pedig kisebb öblítővíz fogyasztást tesz szükségessé, hiszen a lúgok kizárása miatt mindössze két öblítés elegendő a megfelelő mosási minőség eléréséhez. Az Ecolabel tanúsítvánnyal rendelkező szerek ezen kívül jobban védik a szöveteket, így hosszabb élettartalmat biztosítanak a textíliáknak, védik a színeket, miközben a PH semlegességük miatt csökkentik a bőrirritáció veszélyét is