A csütörtöki nap folyamán kerül sor az amerikai elnök, és a brit miniszterelnök csúcstalálkozójára. Joe Biden és Boris Johnson tárgyalása során, egy új Atlanti charta jöhet létre. A célok egyértelműek, miután a szigetország kilépett az Európai Unióból. Első sorban a beutazási, kereskedelmi és technológiai kapcsolatok elmélyítésében érdekeltek a felek. Erre azt megelőzően kerül sor, hogy pénteken megkezdenék kéthetes ülésezésüket a G7 vezetői. A két politikus találkozóját az Egyesült Királyságban ejtik meg a mai nap során.
Miről szólt az eredeti Atlanti charta?
Az eredeti szövetségre 1941 nyarán került sor. Akkor a két ország legendás vezetőit, Franklin D. Roosevelt-nek, és Winston Churchill-nek hívták. Épp, hogy a második világháború kitörése után voltunk, a nyugati világ vezetői egymás szövetségét keresték. Így jöhetett létre akkor a megállapodásuk, miután a Harmadik Birodalom megtámadta a Szovjetuniót. Szükségszerűen köttetett akkor meg a szerződés, amely békét és jóléti államot kívánt meghonosítani a világon, természetesen a háborút követően.
Alapvetően az olyan demokratikus elvek köré épült a szerződés, mint a népek önrendelkezésének a joga, valamint a területi expanzió és fegyverkezés korlátozása. Azonban ekkor már megjelent egy külgazdasággal kapcsolatos dekrétum is, amely kifejezetten a szabadkereskedelem kiépítését célozta meg. Akkor még leginkább politikai célok kerültek megfogalmazásra, hiszen a második világégés során így próbáltak új erőre kapni a szövetséges hatalmak. A charta erősségét jól demonstrálja, hogy létrejöttét követően nem sokkal, a Szovjetunió és számos más ország is deklarálta. Mindez megalapozhatta később az ENSZ és a NATO létrejöttét is, habár ezen szervezetekbe már nem mindenki csatlakozott.
Miről szólhat az új Atlanti charta?
Mintegy 80 évvel a fent említett eseményeket követően, újra kétoldalú közeledés látszódik kibontakozni a felek között. A brit kormány hivatalos közleménye szerint, a két ország újra kész közös megoldásokat kínálni a világ legnagyobb problémáira. Így kerülhet a fókuszba a biztonságpolitika, a pandémia okozta gazdasági válságból való talpra állás, valamint a globális felmelegedés kihívásai.
A felek közös kötelezettségvállalásai közé fog tartozni az országok közötti kereskedelem és utazás elősegítése is. Ennek érdekében központi szerepet kap az áprilisban felfüggesztett tarifa vita végleges lezárása. Az ügy első sorban az európai Airbus és az amerikai Boeing között folyt 2019 őszétől kezdődően. Ez a vita a légitársaságok támogatása nyomán pattant ki, majd mindkét fél új vámokat vetett ki a másik termékeire. Egyes becslések szerint az ügy 12 milliárd dollár értékben érintett termékeket, amely nagyjából 1,6 milliárd dollárjába fájt az USA-nak. A nyersanyagok és a félkész termékek most újra alacsonyabb vámok mellett cserélhetnek majd gazdát a felek között.
A harmadik pillér ezúttal a technológiai vállalatokat illeti. Habár ennek kidolgozottságát illetően sok a kétely, egyelőre csak egy későbbi, 2022-es megállapodásról tárgyalhatnak most. A hivatalos brit sajtóanyag szerint, a stratégiai együttműködés két külön területre fókuszál majd. Egyrészt a mesterséges intelligencia kerül a középpontban, másrészt pedig a kvantumtechnika.
Geopolitikai helyzetfelismerés
Boris Johnson brit konzervatív miniszterelnöknek szoros kapcsolatra kell törekednie a tengerentúli országgal. Mindez azután kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. Az ország gazdaságának autonómiáját egyelőre nehéz lemérni, mivel a koronavírus járvány okozta gazdasági recesszióból még nem állt talpra a világ. Az bizonyos, hogy a brit gazdaságnak szüksége lesz egy vezető partnerre, akivel kollaborálva megőrizheti a világhatalmi privilégiumait.
Habár Joe Biden demokrata elnök, a politikai paletta ellentétes oldalán helyezkedik el, egyértelmű érdekében áll a szoros együttműködés. A 46. amerikai elnök egy olyan külpolitikai helyzetet örökölt az elődjétől, amely erősen Kína-ellenes és oroszbarát irányzatot hagyott hátra. A 78 esztendős vezetőtől sokan várták, hogy felbontja a Kínával a kölcsönös kereskedelmet korlátozó szankciókat, azonban ez csak egy kis részben történt meg. Természetesen az oroszbarát külpolitikával felhagyott Joe Biden, akinek az adminisztrációja most inkább az Európai Unió és az Egyesült Királyság berkein belül keresi a partnerét.
Mind a kereskedelmi és beutazási, illetve a technológiai törekvés is egy irányba mutat. Kína vezető szerepét kívánják közösen csökkenteni, amellyel a hosszútávú versenyt csak együtt vehetik fel. Habár egyelőre nem jelenthető ki, hogy politikai értelemben is olyan meghatározó lehet az új charta, mint a régi, de gazdasági szempontból már most sokkal előremutatóbb. A mai tárgyalást pénteken a G7-es csúcs követi, ahol az USA leginkább a globális társasági minimumadó mellett lobbizhat.
