2. RÉSZ

Cikksorozatunk első részében, a kontinensviadalon résztvevő válogatottak keretén tekintettünk végig. Fókuszban már akkor is a szponzorok voltak, most azonban mindezt egy másik szemszögből közelítjük meg. Rendhagyó módon, idén a 2020-as tornát pótolják, mivel a pandémia csak most tette lehetővé az EB lebonyolítását. A járvány időszakában, jobb híján az online térbe menekültek a nagyvállalatok hirdetni. Most a különböző nagyesemények megrendezésével, a szponzorok is kimerészkedhetnek a négy fal közül. Idén azonban, számos tényező miatt, a szokásosnál is nagyobb szerepe van a szponzoroknak a torna promótálásában. 

Összehasonlítás az előző tornával 

A legutóbbi, 2016-os EB alkalmával, a különböző bevételi források 1,93 milliárd eurót tettek ki. Az UEFA ebből az összegből, nagyjából 480 millió euró értékben gazdagodott szponzorációs és licenc alapú bevételekből. Csak viszonyításképp, a meccsnapi tranzakciókból (jegybevétel) 400 millió, míg a közvetítési jogokból 1 milliárd euró folyt be. Az arány tehát, nagyjából 2:1:1 volt, és az utóbbi bevételi forrás dominált. 

A koronavírus járvány hatására azonban, jelentősen megváltoztak a fogyasztási szokásaink. Így igaz ez a sporteseményekre is, amelyeket vagy egyáltalán nem, vagy csak zárt kapuk előtt rendeztek meg. Most, hogy a stadionokat újra megtölthetik a szurkolók, új terek nyílhatnak a szponzorok számára. Ebben közre játszhat az is, hogy a nézők már ki voltak éhezve az eseményekre, így a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul most az EB-re. Idén továbbra is, csak korlátozott kapacitás mellett fogadhatnak vendégeket a stadionok. Kivétel ez alól hazánk, ugyanis a 11 rendező helyszín közül, csak a Puskás Aréna üzemel teltházzal. 

Így 2021-ben az UEFA kevesebb jegybevétellel számolhatott, ezáltal a fókuszba a külsős partnerek kerültek. A mostani torna becsült bevételei, valahová a 2 és 2,5 milliárd euró közé tehetőek. Habár a licenc alapon befolyó összegek egyelőre csak becsülhetőek, de a 12 fő szponzori hozzájárulás mértéke már ismert. Ez alapján, nagyjából 540 millió euró áramlik az UEFA kasszájába, a 12 fő támogatótól. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy mivel eredetileg tavaly tartották volna meg a tornát, így már akkor szignózva lehettek a szponzori szerződések többségei. 

Szponzori rendszer 

Azt már megszokhattuk, hogy a labdarúgás körül olyan nagycégek sorakoznak fel, mint a Heineken, a Gazprom, vagy a Volkswagen. Idén a 12 főszponzorból azonban, már 9 jött Európán kívülről. Egyébként a top-tier partnereket, két külön csoportba rangsorolja az UEFA. Így 6 db elsőszámú szponzor, egyenként 50 millió eurós, míg másik 6 másodszámú szponzor, egyenként 40 millió eurós pénzt fizet a megjelenésekért.  

Ezek lehetnek különböző termékelhelyezések, mint például a sajtótájékoztatókon a játékosok elé kitett üdítők. Mint ismert, Cristiano Ronaldo azzal került a figyelem középpontjába, hogy odébb helyezte a Coca-Cola-s palackokat, mondván igyanak az emberek vizet. Hasonlóan cselekedett később Paul Pogba is, aki muszlim lévén, az elé kihelyezett Heineken-es sörösüvegeket sérelmezte.

Kína szerepe a tornán 

A 2016-os kontinensviadal már egy szempontból rendhagyó volt, hiszen akkor először került a szponzorok közé kínai vállalat is. Ez nem volt más, mint a Hisense, amely elektrotechnikai eszközök, mint például televíziók gyártásával foglalkozik. A cégnek egyébként hosszútávú szerződése van más labdarúgószövetségekkel is, így a jövő évi VB-n is főszponzorként fognak megjelenni. Jelenlegi céljuk, hogy a Kínán kivüli bevételeik 2025-re, a teljes bevételük felét tegye ki, uszkve 23,5 milliárd dollár értékben. A Hisense most különböző, termékkedvezményekkel kötötte egybe az óriási méreteket öltő megjelenéseit. Így lehet, hogy az EB rajtja óta több, mint 30%-ot emelkedett az árfolyam.

Az idei tornára, már 3 másik vállalat is követte a Hisense útját Kínából. Ide sorolható a ByteDance, amely a TikTok nevű közösségi média platformját hirdeti a torna alatt. Szintén “új arcnak” számít a Vivo is, amely egy okostelefonokat is fejlesztő kínai tech vállalat, ők nagyon frissek az európai piacon. Velük tartott az Ant Group is, amely az Alibaba érdekeltsége alá tartozik, révén szintén Jack Ma alapította. Érdekesség, hogy az Ant már két dolgot is promótál az EB-n: az Alipay-t, valamint az AntChain blokkláncot. A partneri szerződést még 2018-ban kötötte az UEFA az Alipay-jel, 8 évre, nagyjából 200 millió euró értékben. Érdekesség, hogy a cég nem csak angol, de kínai nyelven is hirdet az EB felületein, amellyel több milliárd háztartásba juthatnak el a torna segítségével.