Péntekre virradóan tűzszünet lépett életbe a Közel-Keleten. A konfliktusban érintett két ország, Izrael és Palesztína, amelyek 11 napja álltak hadilábon egymással. Már a héten többször szóba került, hogy a felek átmenetileg felhagynak a viaskodással. Az ügyben nagy szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államok is, amely közvetítő szerepet töltött be a két érintett között. Habár teljes megbékélésről nem beszélhetünk, az érintett piacok egyelőre fellélegezhetnek.
Megbékélés helyett reálpolitika
Az izraeli biztonsági kabinet, csütörtöki ülésén szavazott az esetleg tűzszünetről.Joe Biden amerikai elnök, a konfliktus időtartama alatt, négyszer egyeztetett telefonon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A tengerentúli presszió szerdán volt a legmagasabb, a demokrata elnök határozottan kérte, hogy Izrael mérsékelje a konfliktust. Mindezek után született meg csütörtökön a döntés, hogy tűzszünet lép életbe a Hamásszal.
Világos, hogy egyelőre nem beszélhetünk békéről. A két ellenséges fél között, a legnagyobb feszültséget területi viták és vallásgyakorlási kérdések szítják. 2014 óta ez volt a legsúlyosabb konfliktus a térségben. Jelenlegi információk szerint, a Hamász rakétái mindössze 12 ember életét oltották ki, köszönhetően az ellenség hatékony légvédelmének. Izrael tűzegységei ennél nagyobb csapást mértek az ellenlábasra, így több, mint 200 palesztin veszítette életét, köztük sok civil áldozattal. Az erőviszonyok egyértelműnek tűntek, a további eszkalálódásnak pedig ideje volt elejét venni.
Erre vártak a befektetők
A csütörtöki döntést, árgus szemekkel lesték a befektetők is, hiszen a Tel-Aviv Stock Exchange (TASE) indexe már másfél hete esésben volt. Várakozásoknak megfelelően, optimista hangulatban telt a kereskedés a legfőbb izraeli tőzsdén. Nap végére több, mint 5 százalékos pluszban zárt az index, amely emelkedésre már hetek óta nem volt példa.
A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy a status quo a térségben fennmarad-e. Amennyiben igen, úgy könnyen eluralkodhat a piacon a bizonytalanság, adott esetben medve dominanciát előidézve. Ha viszont a transzparens amerikai szerepvállalás továbbra is megmarad, úgy Izrael legfőbb külpolitikai szövetségese kényszerítheti bele egy békébe az országot. Az utóbbi forgatókönyvnek, azért a befektetők is jobban örülnének.
