Kína hadereje emeli a téteket, egyre erősebb katonai jelenlétre törekedik Tajvan körül

A Kínai Népi Felszabadító Hadserege, amely egyesíti magában az ország összes katonai erejét, kezdve a szárazföldi, légi, haditengerészeti erőktől, a tengerészgyalogságon át egészen a hadászati rakétaerőkig fokozták a jelenlétüket a szigetország körül. Egy, a kínai kormány által támogatott újság szerint A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadihajókkal, helikopterekkel bombázókkal és vadászgépekkel veszi körül Tajvant.

(www.shutterstock.com)

A kínai-tajvani konfliktus lehetséges logisztikai és működési költségei

A teljes globális konténerflottának fele haladt át a Tajvan-szoroson ebben az évben. Egy kritikus szállítási útvonalnak számít a globális ellátási láncok számára. Így tehát ha másban nem is, de egyben mindenki egyetért, bármelyik oldallal is szimpatizál, hogy a Kína és Tajvan közötti egyre nagyobb feszültség súlyos zavarokat okozna a globális ellátási láncokban. A legrosszabb forgatókönyv előszelét már Pelosi látogatásánál is érezhettük, hiszen Kína katonai gyakorlatai megzavarták a kulcsfontosságú tengeri és légtéri járatokat a tajvani-szorosban. A hajók és a repülőgépek kénytelenek voltak alternatív útvonalakat találni a régióban. Pelosi látogatása során, a kínai védelmi minisztérium figyelmeztette a hajókat és a repülőgépeket, hogy maradjanak ki a kijelölt hat különböző területről, miközben Kína gyakorlatokat hajt végre. Bár azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen keskeny szoros viszonylag jelentéktelen, csak egyetlen másik vízi út van, amelyen a hajók a fontos Dél-kínai-tengerhez vagy onnan visszautazhatnak, az pedig a Luzon-szoros. Ez még néhány napot hozzáadna az óceáni utazási időhöz. A Luzon-szoros azonban a tájfun szezonban, nagyon kockázatos.

(www.shutterstock.com)

Újabb ellátási problémákkal kell szembenéznünk

Az elmúlt időszakban már eddig is rengeteg sérülés érte az ellátási láncokat. A koronavírus járvány és a kínai lezárások nagyban megnehezítették a gazdaságok helyreállását. A március körüli zéró-covid intézkedések tovább gyengítették az amúgy is megtépázott gazdaságot. Kína adja a globális kereskedelem 12 százalékát, és exportjának nagy része a globális ellátási láncok kulcsfontosságú részét képezik. A globális ellátási láncokban betöltött szerepe szempontjából az anyagok késztermékekre történő feldolgozása a 2018-as exportjának 32 százalékát tette ki. Ez azt jelenti, hogy más országok továbbra is Kínára támaszkodnak az alapanyagok végtermékekbe történő összeszerelésében

Az autószektor is nagy veszélyben van

A médiában is széles körben foglalkoztak a témával, hogy egy Kína-Tajvan konfliktus mekkora káoszt hozhat a félvezető ipar számára is. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. globális félvezetők 63 százalékát gyártotta 2020-ban, 2019-ben pedig a világ szinte összes fejlett chipjét. Az autóipar nagymértékben szenvedett a chipek hiánya miatt az elmúlt néhány évben, az ipar zavarai pedig jelentős hatással lennének a fejlett elektronikai termékek értékesítésére. Ezenkívül a tajvani export fele elektromos gépekből és berendezésekből áll, amely további fájdalmat okozna ennek az iparágnak. Láthatjuk tehát hogy a globális ellátási láncok költségei egy esetleges háborúnak meglehetősen nagyok lennének, mindkét oldal, sőt a világ többi országának is.

(www.shutterstock.com)

Abban az esetben, ha a konfliktus lehetősége tovább erősödik, valószínű, hogy további költségbecslésekről is fogunk hallani. Egyelőre a környező vállalatok nem veszik olyan komolyan a helyzetet. A legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése a multinacionális vállalatok kivonulását Kínából és a tajvani-szoros elhagyását eredményezheti.

Már nem lesz elég az Egyesült Államok segítsége

Bár a konfliktus egészen 1949-be nyúlik vissza, az évtizedek során most van talán egyik legközelebb ahhoz Kína, hogy katonai konfliktusra is sor kerüljön. A kínai hadsereg megpróbálta megszállni az egyik külső szigetet, 1949 októberében, de Tajvan gyorsan visszaverte őket, nagyrészt az Egyesült Államok által szállított kiváló fegyverek miatt. Előre tekerve 2022-re, Kína fejlesztette katonai erejét, és most politikai, gazdasági és katonai szempontból is kihívást jelent Tajvannak. Közben megpróbálja bizonyítani, hogy az Egyesült Államok vagy nem jön Tajvan védelmére, vagy már nem lesz elég ahhoz, hogy Tajvan megőrizze szuverenitását.

Forrás: thediplomat.com; warriormaven.com; penntoday.upenn.edu

Címlapkép: Shutterstock