Meredeken emelkedtek a termelői árak Kínában májusban – adta hírül a távirati iroda.

Meredeken, az utóbbi tizenkét év leggyorsabb ütemével nőttek a termelői árak Kínában májusban a nyersanyagárak erőteljes emelkedése miatt, ami jól tükrözi a globális inflációs nyomást egy olyan időszakban, amikor a politikai döntéshozók próbálják felpörgetni a koronavírus-járvány sújtotta gazdaságok növekedését.

A kínai statisztikai hivatal szerdán közölt adatai szerint az év ötödik hónapjában a termelői árak éves összevetésben 9,0 százalékkal nőttek, ami 2008 szeptembere óta a legerősebb ütem. Elemzők 8,5 százalékot vártak az áprilisi 6,8, illetve a márciusi 4,4 százalékos emelkedés után.

A májusi drágulás részben az alacsony bázisra vezethető vissza, az árak visszapattantak a járvány által okozott mélypontokról. Másrészt jelentősen drágultak az olyan alapanyagok, mint a nyersolaj, a vasérc és a színesfémek, párhuzamosan azzal, hogy a járvány után talpra álló gazdaságokban felívelt a kereslet.

A befektetők szerte a világon egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett gazdaságösztönző intézkedések az infláció gyors emelkedéséhez vezethetnek, és arra kényszeríthetik a központi bankokat, hogy emeljék a kamatokat és tegyenek egyéb szigorító intézkedéseket, ami fékezheti a gazdasági fellendülést.

A termelői árak szárnyalása egyelőre nem érezteti hatását a kínai fogyasztói árakban, ami azt jelenti, hogy a központi bank egyelőre valószínűleg nem aggódik. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a kínai gyárak, amelyeknek amúgy is szűk a haszonkulcsa, a magasabb nyersanyag- és alkatrészköltségeket áthárítják külföldi ügyfeleikre, ami erősítheti a globális inflációs hurkot.

Májusban a fogyasztói árak éves összehasonlításban 1,3 százalékkal, nyolc hónapja a legnagyobb mértékben, emelkedtek, de az ütem így is elmaradt az elemzői várakozásoktól, és meg sem közelíti a hivatalos kormányzati célszámot, azaz a 3 százalék körüli szintet. Elemzők 1,6 százalékra számítottak az áprilisi 0,9 százalékos emelkedés után.

Havi összevetésben a termelői árak 1,6 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak viszont 0,2 százalékkal csökkentek májusban Kínában.

A termelői infláció valószínűleg közel van a csúcshoz, és arra számítunk, hogy a következő negyedévekben nem emelkedik jelentősen 2 százalék fölé a fogyasztói árak emelkedési üteme. Ha ez így lesz, nem valószínű, hogy az inflációs adatok bármilyen hatást gyakorolnak a monetáris politikára – vélte Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház Kína-szakértője.

A kínai döntéshozók többször is kijelentették, hogy nem hajtanak végre hirtelen változtatásokat, amelyek kisiklathatnák a gazdasági fellendülést, de lassan normalizálják a monetáris politikát, és visszaszorítják az ingatlanspekulációt.

Az inflációs adatok közzététele után emelkedtek a kínai szén- és nyersanyagipari vállalatok részvényei, ami felfelé húzta a szélesebb részvénypiacot is. A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 0,08 százalékos, a sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 0,32 százalékos, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 0,01 0 százalékos pluszban zárt.

Az Egyesült Államokban csütörtökön közlik a májusi inflációs adatokat, amit feszült figyelemmel várnak a befektetők. Ha a fogyasztói árak az áprilisban mért 4,2 százaléknál is erősebb ütemben emelkedtek, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a korábban gondoltnál előbb kényszerülhet rendkívül laza monetáris politikájának szigorítására.