Mi lesz Európával az orosz földgáz nélkül?

Több, mint öt hónappal ezelőtt, a háború kitörése után, a nyugati nagyhatalmak eldöntötték, hogy nem avatkoznak bele Oroszország és Ukrajna háborújába fegyverekkel, mert az végzetes kimeneteleket is hozhatna magával. Ez helyett az orosz gazdaságot belülről próbálták legyengíteni. Szankciós csomagokat adtak ki az ország ellen, melyek célja az oroszok elszigetelése volt a nyugati technológiáktól, kereslettől és pénzügyi rendszertől. Most azonban ez a terv úgy tűnik rosszul sült el, hiszen az orosz gazdaság stabilabban áll, mint azt a szankciókat kiadó országok tervezték. Sőt még Európának van egyre égetőbb problémája a gáztárolók feltöltésével a téli időszak előtt.

(www.shutterstock.com)

A korai szankciók egyikében Európa ígéretet tett, hogy az év végére, ha nem is teljesen, de nagymértékben csökkenti az oroszok befolyását azzal, hogy csökkentik az orosz gázszükségleteiket. Ezzel az oroszoknak jókora bevételkiesést okozva, ezzel lassítva a háborús szerkezetet. Oroszország állítása szerint azonban a szállítmányokat el tudja irányítani más országokhoz. Ezen felül hiába exportál kevesebbet, a növekvő költségek miatt a bevétele nem csappant meg. Európa energiaválságba került, és ez azt jelenti, hogy az országoknak küzdeni kell azért, hogy melegen tartsák az otthonokat és az ipar működőképes legyen az idei tél alatt.

(www.shutterstock.com)

Az oroszok tovább csökkentették a szállított mennyiséget, Európának spórolnia kell

Oroszország kevesebb gázt szállított Európába szerdán. Moszkva és az Európai Unió közötti energia-patthelyzet tovább fokozódott, ezzel költségesebbé téve a blokk számára, hogy a téli fűtési szezon előtt feltöltse a tárolókat. A hét elején jelzett csökkenés az Északi Áramlat 1 kapacitásában azt jelenti, hogy jelenleg a teljes kapacitásnak csak ötödét használják ki. Az Északi Áramlat 1 vezeték az Európába irányuló teljes orosz szállítás egyharmadát teszi ki. Az blokk országai kedden megegyeztek a csökkentett fogyasztásról, abban bízva, hogy ez majd enyhíti az esetleges teljes leállás hatását. Szerdán az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli fizikai áramlások óránkénti 14,4 millió kilowattra zuhantak, egy nappal korábban regisztrált 28 millió kilowatt per óráról, ami alapból már mindössze 40 százaléka volt a teljes kapacitásnak.

Forrás: reuters.com

Címlapkép: Shutterstock