A koronavírus, mint társadalmi, gazdasági és egészségügyi krízis, nagy kihívások elé állította világunkat, kárt tett az ellátási láncokban, soha nem látott szintű munkanélküliséget teremtett, amivel együtt a lakossági fogyasztás is visszaesett, így összességében elmondható, hogy a vírus térdre kényszerítette a világgazdaságot. Legalábbis egy kis időre.

A pandémia első hónapjaiban a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, mivel a járvány fokozatosan gyorsuló terjedése miatt az emberek utazási kedve lecsökkent, ami a szezonálisan kiigazított adatokban is meglátszódott. A határok zárása miatt a különböző transzporttevékenységek is háttérbe szorultak, így a szállítmányozás leállása miatt a koronavírus hatása szép lassan az összes vállalatba és vállalkozásba begyűrűzött, amit csak tovább rontottak a lokális korlátozások, mivel így a vásárlók száma is drasztikusan lecsökkent. Ezzel párhuzamosan hatalmas méretű eladási hullám alakult ki a piacokon. 

A koronavírus magas volatilitást és erős instabilitást hozott a világ pénzügyi piacaira. Ilyen nemkonvencionális gazdasági körülmények között a pénzügyi szektor is eladói nyomás alá került. Egyszerű belátni, hogy ez miért is történt. A bankok egyfajta könyvelői is a reálgazdasági folyamatoknak, mivel hatalmas érdekeltségük van abban, hogy a fogyasztók mennyit költenek, milyen szívesen vesznek fel hitelt és úgy összességében milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve. Ha erről az oldalról közelítjük meg, miért érintette kritikusan a bankok részvényeinek az árfolyamát a COVID-19 okozta válság, láthatjuk, hogy tökéletes pillanatnyi képet adott a reálgazdaság helyzetéről, pontosabban a piaci szereplők várakozásainak alakulásáról. 

Egy másik oka is van annak, hogy a pénzügyi szektor nehézségekkel küzdött 2020 első felében ez pedig nem más mint, hogy kénytelenek voltak céltartalékot képezni az előreláthatólag kialakuló hitelveszteségre, mivel az adósok vagy a számos országban bevezetett hitelmoratórium, vagy a pénzügyi helyzetük drasztikus romlása miatt átmenetileg nem fizették a felvett hiteltartozásukat. Amerika legnagyobb bankjainál a veszteségekre elhatárolt összeg olyan nagy volt, hogy meghaladta a bankok eszközállományának értékét. A JP Morgan Chase 8,2 milliárd dollár, a Bank of America 4,7 milliárd dollár, míg a Citigroup 7 milliárd dollár értékben becsülte meg a várható hitelveszteségét, ami a Citi esetében háromszor annyi, mint a bank teljes eszközállománya.

Ilyen várakozások mellett indult a gazdaság és a pénzügyi szektor számára a 2020-as év.