Az Európai Unió szerdán igyekezett kideríteni, hogy pontosan mi történt és miért, miután két víz alatti orosz gázvezetéket rejtélyes gázszivárgás ért, és megtorló intézkedésekre figyelmeztetett a régió energetikai infrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadás esetén.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerdán mind a 27 tagállam nevében tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a blokk “mélységes aggodalmát” fejezte ki az Oroszországot a Balti-tengeren keresztül Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékben keletkezett károk miatt. “Minden rendelkezésre álló információ arra utal, hogy ezek a szivárgások szándékos cselekmény eredménye. Támogatni fogunk minden olyan vizsgálatot, amelynek célja, hogy teljeskörűen tisztázzuk, mi történt és miért, és további lépéseket teszünk az energiabiztonsággal kapcsolatos ellenálló képességünk növelése érdekében” – mondta Borrell. “Az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, és erre határozott és egységes válaszlépéseket fogunk tenni.”

A Nord Stream AG, a két gázvezeték üzemeltetője kedden közölte, hogy három ismert gázszivárgás “példátlan” károkat okozott. A vállalat hozzátette, hogy nem lehet meghatározni, mikor áll helyre a gázhálózati rendszer kapacitása. Szeizmológusok hétfőn robbanásokról számoltak be az Északi Áramlat szokatlan gázszivárgása közelében, ami miatt a gáz a Balti-tengerbe ömlött. A dán fegyveres erők szerint a videofelvételek szerint a legnagyobb gázszivárgás nagyjából 1 kilométer átmérőjű felszíni zavart okozott, míg a legkisebb szivárgás körülbelül 200 méteres kört. A dán és a svéd hatóságok hajózási tilalmi övezetet hirdettek a szivárgás helye körül, amely nemzetközi vizeken, de Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetén belül található. A szivárgás oka egyelőre nem ismert. Egyes európai vezetők szabotázsra utaltak, különösen azért, mert a feltételezett támadás a Brüsszel és Moszkva közötti elkeseredett energetikai patthelyzet közepette történt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden kijelentette, hogy az incidensek kivizsgálása kiemelten fontos. “Az aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan [és] a lehető leghatározottabb válaszlépésekhez fog vezetni” – mondta von der Leyen a Twitteren keresztül. Magdalena Andersson svéd és Annette Frederiksen dán miniszterelnök szerint a szivárgások egyértelműen szándékos cselekmények következményei, Mateusz Morawieck lengyel miniszterelnök szerint pedig a feltételezett támadás szabotázscselekmény volt. Mind Európa, mind Oroszország azt mondta, hogy a szabotázs nem zárható ki a kár okaként.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy azok az állítások, amelyek szerint Oroszország áll a feltételezett támadás mögött, “ostobaságok” – jelentette a Reuters. “Soha ne higgyünk el semmit, amíg a Kreml nem tagadja” – mondta Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája e-mailben. A szivárgás idején egyik vezeték sem szivattyúzta a gázt, de mindkét vezeték nyomás alatt volt: az Északi Áramlat-1 a hónap elején “határozatlan időre” leállította a gázszállítást Európába, mivel a moszkvai üzemeltető szerint az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók megakadályozták, hogy elvégezze a létfontosságú karbantartási munkálatokat. Az Északi Áramlat 2 vezeték eközben hivatalosan soha nem nyílt meg, mivel Németország az ukrajnai orosz invázió miatt megtagadta a kereskedelmi üzemelésre való engedélyezést.

Környezeti veszély

Az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég elemzői szerint mivel a vezetékek kapacitása napi mintegy 165 millió köbméter metánnal terhelt gáz szivattyúzására alkalmas, az ilyen mértékű szivárgás “súlyos biztonsági és környezeti kockázatot jelent, különösen akkor, ha Oroszország nem állítja le a gázszivattyúzást a rendszerbe”. A svéd rendőrség kedden vizsgálatot indított az Északi Áramlatot illetően. A svéd ügyészség szerdán elmondta, hogy az ügyészek nyomoznak, és döntenek arról, hogyan kezelik az ügyet a továbbiakban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden közölte, hogy megbeszélést folytatott Jeppe Kofod dán külügyminiszterrel az Északi Áramlat 1 és 2 “nyilvánvaló szabotázsáról”. Blinken elmondta, hogy az USA “továbbra is elkötelezett az európai energiabiztonság előmozdítása mellett”.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/09/28/nord-stream-gas-leaks-europe-vows-response-to-suspected-sabotage.html