India, az érctermelő óriás

Az Indiai ércárak a globális árfolyamot követik. Ugyanakkor, mivel India érctermelésének nagy részét országon belül használják, a helyi acélgyártók iránti kereslet nagy hatással van az árakra. Jó példa erre a 2020-2021-es év adatai. India 203,92 millió tonna vasércet állított elő, melyből nagyjából csak 28 százalék lépte át az ország határait. A maradék 72 százalék a határon belül lett hasznosítva, vagy elraktározva. Az indiai vasérc ipar erős eredményeket produkál, ezt nagyban köszönheti az ország egyik legnagyobb vasércgyártójának, az NMDC-nek.

Az NMDC egy állami tulajdonban lévő ásványgyártó, amely az indiai kormány adminisztratív ellenőrzése alatt áll. Részt vesz vasérc, réz, kőzetfoszfát, mészkő és további ásványok kitermelésében. Kétség sem fér hozzá, hogy a vállalat jól teljesített ezzel nagyban hozzájárulva a meghökkentő eredményekhez. A vállalat 35 százalékos növekedést ért el az ércgyártásban, amellyel elérték a 8,91 millió tonnát, április és június között, valamint 51 százalékos rakéta gyorsaságú növekedést rögzítettek az eladásban, ahol elérték 9,45 millió tonnát. Ez mind szép, azonban az árak 40 százalékot csúsztak a májusi magasságokhoz képest. Erre nagy hatással voltak azon találgatások, amelyek a Kínában történő korlátozásokkal kapcsolatosak. Ugyanis Kína szeretne energiát spórolni és visszafogni a káros anyag kibocsátását. Ennek ellenére NMDC elnöke, Sumit Deb bízik abban, hogy az indiai acélipari vállalatok továbbra is jó munkát fognak végezni. Céljuk, hogy a bővítési programjaik növekvő érckereslettel párosuljanak. Valamint az ország további segítségére is számít, ami a magas százalékú belföldi felhasználását illeti a kitermelt vasércnek. Bízik abban, hogy az ország egyre több olyan infrastrukturális projekteket fog elindítani, amelyek acélszükséglete magas, ezzel is fellendítve a vállalatot.

Miért is van Kína ekkora hatással az érc árára?

Kína, az árak mozgatórugója

Kína a világ acélgyártásának 56,5 százalékát adja, ami 1,864 milliárd tonna volt 2020-ban. Ez a világ acélfogyasztásának 56,2 százalékát tette ki. Azonban Kínában nagyon rossz minőségű az érc. A bányászatnak alapból magas költségei vannak, és ehhez társul az, hogy ha szeretnének minőségi ércet előállítani, akkor át kell mosni azt. Mindezen felmerülő költségek kombinációja és a folyamat során megmaradt jelentős méretű szén-dioxid kibocsátás nem hagyott Kínának más választást a hatalmas behozatalon kívül. Mindenképp szükség van jó minőségű vasércre, hogy működtethesse acéliparát, amely tavaly 1,053 milliárd tonna nyersacélt állított elő. Mindezt azután, hogy továbbra is igyekeznek odafigyelni a környezetre, és megszüntetik az összes olyan acélgyártót, amely túlságosan is károsítja a környezetet. A környezetvédelem fontosságát először Peking ismerte fel és tette meg az első lépéseket. Csatlakozott hozzá Guanxi, egy dél-nyugat-kínai tartomány, amely a legnagyobb fémgyártók közé tartozik az országban. Egy másik régió, Xinjiang hasonló intézkedésekbe kezdett, még augusztusban hoztak kibocsátásra vonatkozó korlátozásokat. A cél nem újabb kapacitás kiépítése, hanem a meglévő ágazat minőségének javítása. Ennek fényében Kína az elmúlt hat évben 150 millió tonna kapacitást épített le.

India növelheti exportját

Kinyílhat az út India előtt

Egy Orisza származású vasérc gyártó és exportőr szerint: „Kétségtelen, hogy az itteni bányászok jelentős haszonélvezői a helyzetnek, hiszen Kína a nyersacél-termelésével összhangban (amely a 2015. évi 803,8 millió tonnáról 2020-ra 1,053 milliárd tonnára emelkedett) fokozta az ércimportot is. Ausztrália több mint 60 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai importból. Azonban ahogy a politikai nézeteltérések egyre nagyobb teret nyernek Canberrával, India növelheti az exportjukat Kínába. Nem szabad elfelejteni, hogy a Kínába irányuló érc exportunk majdnem kétharmada kevesebb, mint 58 százalék vastartalommal rendelkezett, amelyre nagyon kevés a beföldi kereslet.” Kína 1,17 milliárd tonna ércet importált 2020-ban, túllépve ezzel a korábbi rekordot, ami 1,075 milliárd tonna volt 2017-ben.  Ami azonban észrevehető, hogy március óta, mikor a kínai behozatal elérte a havi 102,1 millió tonna ércet, azóta minden hónapban ennek alulteljesített. Az acél magában 15 százalékot tesz ki az ország szén-dioxid kibocsátásából, ezért Peking továbbra is fegyelmezi az ipart. A kínai acélexport további csökkenéseket jegyezhet ebben az évben miután a külföldi szállítmányokra magasabb díjakat vetettek ki.

Forrás

https://www.financialexpress.com/industry/iron-ore-prices-to-continue-to-take-cues-from-china/2323099/