A nagyhatalmak továbbra is igyekeznek enyhíteni a nyersolaj árakat

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségeseik figyelmeztettek, hogy valószínűleg reagálnak a világ legnagyobb olajfogyasztóinak arra vonatkozó terveire, hogy a stratégiai készleteikből olajat adjanak ki, ezzel harcot indítva a globális energiapiac ellenőrzéséért. Joe Biden készen áll a terv bejelentésére, miszerint a Strategic Petroleum Reserve-ből kedden olajat adnának ki. Mellettük áll az ügyben Kína, Indiai, Japán, Dél-Korea. A lépés célja, hogy enyhítse az idei üzemanyagárak emelkedését a járművezetők és a vállalkozások számára.

Az OPEC nem ért egyet az USA és támogatói döntésével

Az OPEC szerint a legnagyobb ügyfelek készleteiből több millió hordó felszabadítása indokolatlan a jelenlegi piaci feltételek mellett. A csoportnak lehet felül kell majd vizsgálni a kitermelés mennyiségére vonatkozó terveket a jövő heti találkozón. A tét a világ legfontosabb árucikkének ára, mivel a politikusok és a jegybankárok több, mint egy évtizede nem látott erősségű inflációs hullámmal küzdenek. A tervek még változhatnak, de egyelőre úgy néz ki, hogy az USA készen áll 35 millió hordó kiadására.

Negatívan kezdte a hetet, de nem kellett sok idő míg újra zöldbe fordult az olaj

Az olajárak emelkedtek hétfőn, de továbbra is nyomás alatt maradtak a növekvő COVID-19 esetek miatt Európában, valamint a japán és indiai olajtartalékok esetleges felszabadítása miatt. Most már megjelent a túlkínálat miatti aggodalom is. A hétfői kereskedés során a WTI és a Brent is majd 1 dollárt esett hordónként a nap elején, ezzel október elseje óta mért legalacsonyabb szintekre húzódott vissza. Később ezeket a veszteségeket visszanyerték, és a napot zöldben zárták. A Brent 83 szenttel, avagy 1 százalékkal emelkedett 79,70 dollárra. A WTI szintén 1 százalékos gyarapodás után 76,75 dolláron zárt. „A lezárások fenyegetése Európa szerte aggodalomra adott okot a kereslet növekedésével kapcsolatban,” mondta Varga Tamás a PVM Oil Associates elemzője. A kereskedés elején a befektetők olyan biztonságos menedéket kerestek, mint a dollár, így hozzájárulva az olajárak hirtelen csökkenéséhez, tette hozzá. A dollár 16 hónapos csúcson volt az euróval szemben, ezzel drágítva az olajat más valutákkal rendelkező vásárlók számára. Ellentétes erőkkel hatott, és szinten tartotta az olajat az USA kijelentése miszerint elképzelhető, hogy tartalékaikat fogják felhasználni az enyhítésre. De nem ők az egyetlenek, akik hasonló tervekkel rendelkeznek, hiszen Japán és India is erősen azon dolgozik, hogy kitudjanak adni a nemzeti tartalékaikból, és az árakat csillapítsák.

Az SPR olajtartalékainak kiadása csak pár hétre hozhat enyhülést

„A benzin árak majd 4 dollárba kerülnek gallononként, ez az a pont amikor az amerikai politikusok aggódni kezdenek,” mondta Fereidun Fesharaki, a Facts Global Energy elnöke. Aki hozzátette, hogy bármilyen fajta beavatkozás csak 2-3 hétig lesz érezhető, mielőtt még minden visszatér az eredeti állapotba. A kiadás mértéke valahol 100-120 millió hordó között van, ez azonban még emelkedhet. Ebből 45-60 millió hordó származik a Amerikától, 30 Kínából, 5 Indiából és 10-10 Japán és Dél-Koreából.

Az OPEC továbbra is tartaná a terveit

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete már több hívást is elutasított ebben a hónapban Joe Bidentől. Ezek arra irányultak, hogy az OPEC gyorsítsa fel a termelését. Jelezték azonban, hogy a következő heti találkozón valószínűleg még a legkisebb jelentőséggel járó eddig megfogalmazott döntést is újra fogják gondolni ezekben az extrém helyzetekben. „Az OPEC kitart a terve mellett, azonban egyes előre nem látható külső tényezők, mint például a stratégiai tartalékok kiadása vagy az új lezárások Európában a piaci feltételek újraértékeléséhez vezethetnek,” mondta Joseph McMonigle. Biden esetében az összehangolt olajkibocsátás diplomáciai győzelmet jelenthet, különösen Kína bevonása miatt. A kibontakozó harc ellentétben áll elődje, Trump terveivel, hogy meggyőzze a Szaúd-Arábiát és Oroszországot, hogy fejezzék be az árháborút. A kiélezett szituációra és a gyors politikai beavatkozásra a magas infláció miatt kerülhetett sor. Az olyan inflációs környezetben, ahol az autók és a hús ára is emelkedik, a nagy gazdaságok alacsonyabb fájdalomküszöböt mutatnak az olajárak emelkedésével szemben. Az Obama időszakban az olaj évekig 100 dollár felett volt hordónként, mindenfajta nagyobb elégedetlenség nélkül.

Forrás: cnbc.com; aljazeera.com