Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze.

A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

A teljes adóbrosúra ezen a linken érhető el.

A Mazars-ról

A Mazars olyan nemzetközi, integrált és független szervezet, amely a könyvvizsgálat, a számvitel, valamint az adó-, pénzügyi, jogi* és üzleti tanácsadás területén nyújt szolgáltatásokat ügyfeleinek. A Mazars a világ több mint 90 országában van jelen: 44 000 szakember tudására támaszkodva – 28 000 fő az integrált partnerségben és 16 000 fő a Mazars North Americant Alliance keretében – segíti ügyfeleit fejlődésük minden szakaszában.

A Magyarországon 1991 óta jelen lévő Mazars az egyik vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. 170 magasan képzett és elkötelezett szakemberrel teljes körű szolgáltatást nyújt ügyfeleinek valamennyi ágazatban. A pénzügyi és a banki szektorban ugyanúgy, mint az iparban és a szolgáltatások területén. Ügyfélportfóliójában a tőzsdén jegyzett, nemzetközi nagyvállalatok hazai leányvállalatai mellett megtalálhatók a magyar kis- és középvállalatok is.

*Ahol ezt a helyi szabályozás lehetővé teszi.

www.mazars.hu