Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát.

Tavaly 10%-kal kevesebb tranzakció keretében 8%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 5%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

A 2019. évi 1,593 millió forintról tavaly 1,673 millió forintra, 5%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (18%-kal) Fejér megyében emelkedtek az árak. Nógrád, Pest és Heves megyékben is 10%-ot meghaladó mértékű volt a drágulás. Három megyében látunk termőföldár csökkenést, a legnagyobb arányút (-8%) Zala megyében.

„A legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. Tavaly a legjobban, 18%-kal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként, míg csökkenést három megyében (Békés, Somogy és Zala) mutatnak a számok” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2020-ban legnagyobb mértékben, közel 13%-kal a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7%-os áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5%-os drágulása követte.

Tovább csökkenő forgalom, folyamatosan emelkedő árak

A termőföld-piac – a 2019-es kisebb lassulás után – tavaly látványosan tovább szűkült.A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10%-kal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet ebben. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7%-kal Somogyban.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva szűk 8%-os csökkenést látunk 2020-ban. Az ezt meghaladó mértékű tranzakciószám-csökkenéssel együtt ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2019-ben, amivel egy három évig tartó ellentétes tendencia szakadt meg. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2020-ban összességében nagyjából 39 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer (sőt Pest megye esetében 200) hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület négy megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 35%-kal Somogyban. Baranya és Pest megyében viszont a 40%-ot eléri, illetve meghaladja a visszaesés.

Az országos forgalom bő 71%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 10%-kal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban Ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése (-9%), míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 3%-os a csökkenés a 2019-es volumenhez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11%-kal.

Tíz éves távlatban látványos drágulás

A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogya 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát 2020-ra.

„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók attitűdje ráadásul hagyományosan hosszú távú, így nehéz az aktuálisan megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározó hatást gyakorolhat majd a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus.

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el.