A rekord hosszú konjunktúra lehetővé tette, hogy a munkabérek az alsóbb osztályok számára is növekedésnek induljanak reálértéket is figyelembe véve. Ezen változások még elnökségének első két évében történtek, de az átlagbér emelkedése 2019-ben rekord magas volt 1985 óta. Bár az adócsökkentések a társadalom felső 10 százalékát segítették leginkább, abból minden osztály profitálhatott némileg, hisz a növekvő adózás utáni nyereségek hatására a tőkepiacokon is nagy emelkedések voltak megfigyelhetők. Pozitív döntésnek bizonyult Jerome Powell kinevezése a FED élére, aki az infláció elszállástól való feszültség enyhítése helyett a további növekedésre fókuszált.

Makrogazdasági kitekintés

A bruttó hazai össztermék mozgása egészen 2020-ig megnyugtató ütemben haladt felfelé, azonban a koronavírus járvány végett vetett ennek a ciklusnak. Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy míg tavasszal 10 százalékot megközelítő visszaesést vártak 2020-ra, mostanra 3,5 százalékra becsülik a visszaesést. Ehhez nagyban hozzájárultak a fiskális és monetáris politikai intézkedések, melyekhez valóban köze volt az elnöknek. Trump hiúságát mi sem firtatja jobban, mint azon kérése, hogy az évi 75 ezer dollár alatt kereső amerikai polgároknak adott 1200 dolláros csekkekre illesszék rá a szignóját. A folyamat során nem csak a lakossághoz juttattak vissza nem térítendő támogatásokat, hanem a gazdaság minden szegmenséhez, kezdve a kisvállalatoktól egészen az önkormányzatokig. Az intézkedés mellékhatása az állam megugró GDP arányos eladósodási rátája volt, mely 2020 első és második negyedéve között 25,9 százalékkal emelkedett, majd a harmadik negyedévre 4,2 százalékot csökkent. Az államadóság jelenlegi szintje miatt néhány közgazdász aggodalmát fejezte ki, de a többség egyetért abban, hogy a modern monetáris és fiskális politika elméletében nincs akadálya a kiugró értékeknek. Ezt az is bizonyítja, hogy a 2008-as válságot követő 6 év során Obama elnökségének háromnegyede alatt 59 százalékkal emelkedett ugyan ez a mérték.

A növekvő államadóság mellett érdekes megfigyelni, hogy Trump elnöksége alatt a Jerome Powell által vezetett FED teljes eszközállománya egészen a koronavírus járvány kitöréséig csökkeni tudott. Az ekkor bekövetkezett 73 százalékos emelkedés azonban példa nélküli pénzkibocsátást jelentett, melynek a tankönyvi eredménye magas infláció lett volna, melyet az elemzők azonban egyelőre konszolidáltnak tartanak a jövőre nézve is. Ezen monetáris intézkedések lehetővé tették az alacsony kamatok mellett a gazdaság gyors helyreállását és a tőkepiacok emelkedésében is közrejátszottak. Az eszközvásárlási programok során kötvényeket és hiteleket vásárolt fel a FED, ezzel teret adva az újabb növekedési hitelek és kötvények kibocsátásának. Az alacsony kamatszintek mellett a folyamat eredménye, hogy a tőke a kockázatosabb befektetések irányába mozdult el, hisz a kockázatmentes hozam mértéke rekord alacsony szintre esett.

Mi történt közben a lakosság pénzügyeivel?

A korábban említett béremelkedések eredményeképp javult a társadalom pénzügyi helyzete, és minden társadalmi réteg jobb életnek örvendhet, mint a korábbiakban, de összességében, a gazdagok gazdagodtak a legnagyobb mértékben. Az adócsökkentések mellett Trump külpolitikai megmozdulásai is negatívan érintették a középosztály érdekeit, ugyanis a vámok és kereskedelmi háborúk 0,5 százalékkal emelték az árakat és egyes szektorokban a várt munkaerőigény növekedése helyett csökkenés következett be. Az inflációt ismét figyelembe véve nagyon nyugodt időszakot tudhatott maga mögött az amerikai társadalom a vírust megelőző időszakban. Ez idő alatt a FED laza monetáris politikát folytatott. A statisztikák nem jelzik előre a pontos mozgásokat, de az elemzők 3 százalék alatt várják az értéket a következő 2-3 évben.

Állami költekezés

Az amerikai állam részére fenntartott deficit stabilan növekedett a republikánus vezetés alatt, idén egészen 3,3 trilliárd dollárig, amely a teljes GDP 16 százalékát tette ki – ilyen magas arány a második világháború óta nem alakult ki. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a következő ciklus demokrata vezetői nem fognak változtatni a kialakult gazdaságélénkítő csomagok kibocsátásán, így a deficit mértékében nem várható érdemi visszaesés. Ez okozhat gondot a későbbiekben, de jelenleg optimisták a szakértők. Az állam szerepének növekedése az Egyesült Államokban nem egy közkedvelt gyakorlat, de jelenleg ritka egyetértés van a pártok között a fiskális intézkedések méreteiről. Természetesen ebben a témában hosszú hetekig folyt a vita Nancy Pelosi és Mitch McConnel között, melynek végül az elnökválasztás tett pontot a végére. Ez volt az az ominózus eset, amikor az elnök napról napra változtatta a véleményét arról, hogy szerinte szükség van-e stimulus csomagra vagy sem.

Összességében az elmúlt négy év egy változatos, de eredményes időszak volt az amerikai gazdaság számára, bár a koronavírus gazdasági kezelésének eredményei majd 2021-ben fognak csak igazán látszani. Annyit biztosan elmondhatunk, hogy Trump csapongó vezetői kultúrája nem hozott megnyugvást sem a piacok sem a gazdaság szereplőire. Joe Biden elnöksége alatt egy nyugodtabb és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára számíthatunk, melynek az adókat drasztikusan érintő lépéseire csak a hiányzó két szenátori szék megszerzése esetén kerülne sor, de feltételezhetően konszolidált formában.