Az infláció a kulcs.

Elég fontos eseménnyé alakult át a Világgazdaság tegnapi konferenciája, ahol ugyanis felszólaltak fontos kormányzati és jegybanki szereplők-beleértve a miniszterelnököt és a jegybank alelnökét is. Szó volt a családoknak járó SZJA visszatérítésről, ami a tegnapi nap bombahíre, emellett a gazdasági helyreállás legfontosabb lépései is szóba kerültek. Virág Barnabás MNB alelnök pedig újra a monetáris szigorítás mellett foglalt állást.

Jelentős növekedés jön

Régóta ismert, hogy az MNB némileg soknak tartja a 2022-re előirányzott költségvetési hiányt, és inkább az államadósság csökkentését, és a hiány lefaragását szeretné látni. Úgy tűnik jelenleg, hogy a pénzügyi kormányzat nem ebbe az irányba mozdul el, mert Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint az azonnali radikális hiánycsökkenést aligha bírná el a lakosság. Inkább költekezés történik tehát, hogy így lendítse fel a keresletet a járvány után a kormány. Abban mindenki egyetért elemzői oldalról, hogy 5 % feletti növekedés várható, de az MNB például 6 % feletti bővülést vár. De miért akkora probléma, ha sok az állami költekezés, kimagaslóan nagy a növekedés és miért lehet szükség a gazdaság hűtésére?

Áremelkedés

A gazdasági növekedés alapvetően egy nagyon pozitív tényező, ezt talán magyarázni sem kell. Többet termelnek a cégek, több pénz marad a munkavállalóknál ezzel párhuzamos, akik ezzel újabb keresletet generálhatnak-ami még erősebb növekedéshez vezet. Viszont ha végig gondoljuk a folyamatot, akkor ez jelentős áremelkedést is jelent.

Elkezdenek növekedni a bérek, ami miatt nagyobb lesz a kereslet, és növekedhetnek az árak. Ha növekednek az árak, akkor a cégeknek több profitjuk lesz (legalábbis nominálisan), ezért tovább nőhetnek a bérek. A növekvő bérek miatt pedig.. és így tovább. Ezt nevezzük a keresleti oldalról jelentkező inflációs spirálnak, amit nagyon nehéz megállítani, főleg, ha már előreszaladt a folyamat. A folyamat vége az árak elszállása, a bizonytalan jövedelmi helyzetek, az alacsonyabb társadalmi rétegek elszegényedése. A jegybanknak pedig a gazdasági ciklusok kisimítása érdekében éppen az ilyen túlfűtött árfolyamokra kell reagálnia monetáris szigorítással.

Az infláció persze egészséges mértékben még jó is (serkenti a fogyasztást, a beruházást), de a ma, nem csak Magyarországon látott inflációs folyamatok ezen mérték felett vannak. Persze az nagy kérdés, hogy mennyi az ideális infláció és mikor, mennyire kell közbe avatkoznia a jegybanknak, hogy elkerülje a túlfűtöttséget. Az azonban biztosnak látszik, hogy az MNB elérkezettnek látja erre az időt; a következő hónapok eldöntik, hogy milyen gyorsan sikerül megállítani az árak drágulását.