Magyarország számára bizonytalan az EU-s támogatás
„Tökéletesen érthető, hogy az unió adófizető polgárai azt szeretnék, ha befizetett pénzüket olyan országok költhetnék csak el, ahol az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartják. Mi csak szeretnénk biztossá tenni, hogy az EU-s alapokból részesülő országok nem diszkriminálnak senkit” – mondta el a lapnak Vera Jourova, uniós biztos. Azonban Brüsszel ezen lépése hatalmas politikai robbanásveszéllyel járhat. Eredetileg a pénz célja az unión belüli gazdasági különbségek kiegyenlítése és a szegényebbek segítése. Főleg a keleti EU-tagok felzárkóztatása a nyugati szomszédjaikhoz. „A jogokkal kapcsolatos fenyegetések azonban nem versenyképesek. Egyelőre valószínűtlen, hogy a bizottság ilyen kifogással vonja vissza Magyarországtól és Lengyelországtól a kohéziós pénzeket,” mondta egy magas rangú uniós diplomata.
Mekkora támogatásról lenne szó?
Az EU legújabb 1,2 trillió eurós költségvetéséből, amely 2021 és 2027 között esedékes 121 milliárd eurós kohéziós juttatást kapna Lengyelország. Míg Magyarország 38 milliárdot. A magyar kormányszóvivő kijelentette, hogy a kormány még semmilyen jelét nem tapasztalta, tehát semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy Brüsszel meg akarná vonni tőlük a kohéziós pénzeket. Azonban a lenygeleknél ebben a hónapban az EU-s bizottság számos hatóságnak írt, mondván, hogy felfüggeszti a REACT-EU kohéziós program keretében nyújtott finanszírozást. Ezeket a fenyegetéseket azért kapták, mert LGBT-mentes zónákat alakítottak ki az országban. A lengyel külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy sosem végződik jól, ha a politika belefolyik a gazdasági ügyekbe. Azt, hogy a bizottság alkalmazza-e, és ha igen akkor milyen formában szabályokat a kifizetés során, még nem döntötte el. Egyes hivatalnokok szerint még ha végül meg is lépik, akkor is csak szigorú feltételek esetén. Ezen kívül Brüsszel olyan új mechanizmusokat próbál foganatosítani, melyekre támaszkodva visszatarthatja a kifizetéseket olyan tagállamokban, ahol a jogállamiság megsértése az uniós büdzsére is közvetlen fenyegetettséget jelent. Ezen felül a bizottság mindkét országgal vitatkozik, a COVID-19-ből való kilábalásra szánt pénzeken. A vita alapja szintén a jogállamiság. Ez miatt nem hajlandó elfogadni a több tízmilliárd eurós lengyel és magyar helyreállítási terveket.
Forrás
