A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mintegy 135 milliós bírságot rótt ki három, mezőgazdasági gépekkel kereskedő vállalkozásra, amiért színlelt versenyben osztottak fel egymás között több mint egy tucatnyi hazai közbeszerzést.

A háromból két vállalkozás is önfeladással jelentkezett a bírság csökkentésének reményében, utóbb azonban kiderült, hogy félrevezetően informálták a hatóságot.

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy három, főként mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás (a Tempel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Normtec Kft. és a szlovák Premium Line s.r.o.) jogsértő egyeztetéseket folytatott egyes hazai közbeszerzési eljárások során. A cégek ugyanis legalább 16 különböző, mezőgazdasági és egyéb gépek beszerzésére kiírt tender során hangolták össze ajánlatadói magatartásukat, így – egységes és folyamatos módon – felosztották egymás között a piacot.

Az ügy érdekessége, hogy az eljárás önfeladással indult: az érintett cégek közül ketten is szinte egyszerre, néhány nap különbséggel fedték fel saját kartelltevékenyégüket a hatósághoz benyújtott ún. engedékenységi kérelemmel. Ennek lényege, hogy a jogsértésüket önként bejelentő és egyúttal bizonyítékokat szolgáltató cégek az eljárás során a bírság csökkentésében, vagy akár teljes elengedésében részesülhetnek. A vizsgálat azonban feltárta, hogy az önként jelentkező cégek nem folytattak jóhiszemű együttműködést a versenyhatósággal.

A vállalkozások ugyanis – bár csupán eseti, elszigetelt egyeztetésekként írták le az összejátszásokat – valójában minden egyes közbeszerzési pályázaton egyeztettek egymással, amelyen csak indulni tudtak, vagyis rendszerszerűen összehangolták a közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységeiket.  Emellett letagadták a kartell írásos bizonyítékainak létét is, amelyek a GVH vizsgálata során utóbb mégis felbukkantak.

A cégek a hiányos és félrevezető informálás miatt nem részesülhettek az önfeladóknak járó bírságelengedésben vagy csökkentésben. A GVH ugyanakkor honorálta többek között, hogy a két vállalkozás önként szolgáltatta be a bizonyítási eszközöket, valamint nem vitatta a feltárt tényeket. A jogsértő vállalkozások így együttesen mintegy 135 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot kaptak.

Az engedékenység jelentős (akár 20-100% közötti) kedvezményt jelenthet a kartellek önkéntes felszámolását elősegítő cégek számára. Ennek során azonban kiemelkedően fontos a hatósággal való jóhiszemű együttműködés. Ha ugyanis a vállalkozások engedékenységi kérelmeiket nem a teljeskörűségre törekedve, vagy félrevezető módon bocsátják a GVH rendelkezésére, akkor együttműködésük nem képes megfelelően szolgálni a közérdek érvényesülését.