Az infláció letörésének a gazdaság visszafogása az ára.

Az elmúlt valamivel több, mint egy évben jelentős monetáris szigorítást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az irányadó kamatszint 0,6 %-ról 13 %-ra emelkedett, és Matolcsy György jegybankelnök bejelentése szerint ezzel végéhez ért a kamatemelési ciklus. Érdemes röviden átgondolni, hogy a jóval magasabb kamatszintnek mik is a főbb hatásai.

Ösztönző erő

A magas kamatszint a tankönyvek szerint visszafogja a hitelezést, és emeli a megtakarítási hajlandóságot. Logikus folyamatokról van szó – 13 %-os irányadó ráta mellett nem igazán éri meg hitelt felvenni, ellenben sokkal jobban megéri akár egy magasabb kamatozású betétben, akár állampapírban kamatoztatni a pénzünket. A bankközi kamatláb szabályozása márpedig kihat a hitelkamatokra, és a megtakarításokra fizetett kamatokra is. A hitelezés várható visszaesése lassítja a gazdasági növekedést, hiszen a vállalatok kevesebb beruházást eszközölnek, a megtakarítási hajlandóság változása pedig értelemszerűen a fogyasztást csökkenti.

13 %-ra emelete az irányadó rátát az MNB (www.shutterstock.com)

Mindez szintén visszahúzza a gazdaságot, ámde az inflációt is. Természetesen nem azonnali folyamatokra kell gondolnunk, kérdés, hogy mennyire szivárog át a jegybanki alapkamat emelkedése a reálgazdaságba – ezt hívjuk monetáris transzmissziónak. Az azonban biztos, hogy a magas alapkamat pozitív hozadéka az inflációs nyomás enyhítése, az ára viszont a gazdaság  hűtése, és a növekedés lassulása, szélsőségesebb esetben recesszió.

És a forint?

Azonnal felmerülhet persze a kérdés, hogy mi a helyzet a forinttal. A magyar fizetőeszköz ugyanis most jóval gyengébb, mint a szigorítási ciklus előtt volt, holott elvileg a magas kamatszint miatt vonzóbbnak kéne hogy legyen a forint. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a hazai pénznem egy sor egyéb más tényező miatt ilyen gyenge, és hogy amennyiben az MNB nem szigorított volna, valószínűleg elképzelhetetlenül magas szinten lennének a devizaárfolyamok. Emellett egy kevésbé válságos időszakban később még megkedvelhetik a piaci szereplők a forintot a régiós társakhoz képest is magas kamatszint miatt.

Címlapkép forrása: Shutterstock