Habár az év első felében tapasztalt drasztikus drágulás – részben a kormányzati intézkedések hatására– fékeződni látszik az építőanyagok piacán, a hazai iparági szereplők szerint 2021 végéig nem lehet arra számítani, hogy visszatérünk az év elején jellemző árakhoz.

Így kommentálta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a szakmai szervezet 400 vállalkozás (tervező, kivitelező cégek, mérnöki irodák, valamint építőanyag-gyártók, és-kereskedők) megkérdezésével készített friss felmérésének eredményeit.

Az árrobbanás miatt sok esetben szükségessé vált a szerződések módosítása, amit az árak kiigazításával, a műszaki tartalom megváltoztatásával vagy a feladatok részleges átütemezésével valósítottak meg. A vállalható kompromisszumok megkötésében komoly segítséget jelent az átláthatóságot, a váratlan helyzetek rugalmas kezelését szolgáló digitális megoldások, szoftverek alkalmazása.

A felmérés eredményéből világosan kirajzolódik, hogy az építőipari alapanyagok, berendezések év közben tapasztalt drágulása, a munkaerőköltség növekedése, valamint az ágazatot sújtó munkaerőhiány különösen nehéz helyzetbe hozta a piac valamennyi szereplőjét: a megrendelőket, a tervezőket és a kivitelezőket egyaránt. Az árváltozások miatt a legtöbb esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani a kivitelezéseket. A már megindított beruházások többségénél a megrendelő és kivitelező csak kompromisszumokkal tudja a kialakult helyzetet korrekt módon kezelni. Ha sikerül.

A felmérésből ugyanis az is kiderült, hogy a kivitelezők a költségnövekedés meghatározó részét nem tudták érvényesíteni a vállalási áraikban, így csökkent a nyereségük, romlott a jövedelmezőségük. A megkérdezett vállalkozások abban bíznak, hogy az év hátralévő részében sikerül megfékezni a termékek és szolgáltatások drágulását, valamint biztosítani a megnövekedett kereslet folyamatos kielégítéséhez szükséges, kiegyensúlyozott alapanyag-ellátást. A válaszadók szerint a kiszámíthatóság megteremtéséhez és fenntartásához csökkenteni kell az importból származó áruk arányát, ha ez bizonyos termékeknél nem járható út, akkor a beszerzéseket a hozzánk közeli, szomszédos országokból kell megoldani.

„Az építőipari beruházók számára elsődleges szempont a költséghatékonyság, de az alapanyagok piacán bekövetkezett árrobbanás nyomán kialakult bizonytalanság megnehezíti a folyamatok pontos nyomon követését, felborítja az eredeti ütemterveket. Sokakban él az a tévhit, hogy a digitalizáció jelentős plusz költséggel jár, miközben valójában kis összegű befektetésről van szó, ami viszont nagy mértékben javítja a kiadások rugalmas tervezhetőségét. A szoftverek alkalmazásával megtakarított összegek ráadásul átcsoportosíthatóak, akár a növekvő munkabérekbe is beforgathatóak, ami segíti a szakképzett munkaerő megtartását” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar, az építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője. 

Nem a szoftver a bűnös

A digitális szoftverek a tervezési, kivitelezési hiányosságok gyors feltárásában és felszámolásában is komoly segítséget nyújtanak, ráadásul a folyamatos adatáramlásnak, információcserének köszönhetően utólag is megkönnyítik a felelősök azonosítását. Számolnak az emberi tényezővel, amire nagy szükség van az építőiparban. A fogyasztóvédelem által indított, az árrobbanás megfékezésére és a készlethiány felszámolására tett kormányzati lépésekhez igazodó ellenőrzési hullám tapasztalatai is ezt igazolják. Az augusztus végéig vizsgált félezer kereskedelmi egység 60 százalékát érték jogsértésen**, ami első ránézésre soknak tűnik, az viszont jó hír, hogy a mulasztók negyede már az ellenőrzés idején pótolta a hiányosságokat.