„A bizonytalanság miatt kezelnünk kell a két kockázatot” – mondta Lane, aki egyben a bank Kormányzótanácsának is tagja, kedden az EKB portugáliai Sintra Fórumán. „Az egyik oldalon lehetnek olyan erők, amelyek hosszabb ideig a vártnál magasabb szinten tartják az inflációt. A másik oldalon viszont fennáll a gazdaság lassulásának kockázata, ami csökkentené az inflációs nyomást” – tette hozzá. „Tehát nagyon fontos, hogy világos elképzelésünk legyen a következő néhány ülésre vonatkozóan, hogy el akarunk mozdulni az évek óta tartó nagyon alacsony kamatlábaktól, de ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartjuk az adatfüggőség fontosságát is. És hogy megőrizzük a lehetőséget, hogy az elkövetkező hónapokban reagálni tudjunk arra, amit látunk.”
Minden szem az EKB-ra szegeződik a jövő hónapban tartandó kritikus ülés miatt. A központi bank közölte, hogy 11 év óta először fog kamatot emelni, de a befektetőket inkább az érdekli, hogy mit tesz az EKB a régió széttöredezettségi kockázatainak kezelése érdekében. Az euróövezet központi bankja a hónap elején rendkívüli ülést tartott, mivel az úgynevezett periférián lévő európai országok hitelfelvételi költségei megugrottak. Az EKB közölte, hogy új eszközt dolgoz ki e kockázatok kezelésére – a piacokat azonban nem hagyta nyugodni a kérdés, hogy az eszköz mikor kerül bevezetésre, és milyen messzire megy el.
Ezek a beszélgetések egy olyan időszakban zajlanak, amikor az euróövezet gazdaságával kapcsolatos aggodalmak széles körben elterjedtek. Az infláció magas, a növekedési kilátások pedig romlanak. „Tényleg lehet-e recesszióba emelni a kamatokat, még akkor is, ha az infláció magas? Ez szokatlan lenne” – mondta Erik Nielsen, az UniCredit globális vezető közgazdásza kedden. Az EKB június elején megerősítette kamatemelési szándékát a jövő hónapban, majd a nyár után ismét kamatemelésre készül. Ez valószínűleg visszahozná az EKB betéti kamatlábát a negatív tartományból, és hatalmas pillanatot jelentene a központi bank számára, amely 2014 óta nulla alatt tartja a kamatokat. Kérdéses azonban, hogy Lagarde végig fogja-e vinni a többszöri kamatemelést, mivel a régió növekedési kilátásai egyre sötétebbek. Az EKB júniusban 2,8%-os GDP-arányt prognosztizált az euróövezet idei évre, de a közgazdászok az év vége felé recesszió kilátásáról kezdenek beszélni Oroszország ukrajnai inváziója és annak a világgazdaságra gyakorolt hatása miatt.
