Van remény a fordulatra, de még valószínűleg várnunk kell rá.

Ma 9 órakor tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az augusztusra vonatkozó inflációs adatsort. Előző év augusztusához képest 15,6 %-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, tehát új, több évtizedes rekordon áll a pénzromlás Magyarországon. A kilátások nem túl jók, leginkább az energiaárak csökkenésében és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris szigorításában lehet reménykedni, de valószínűleg látunk még új inflációs csúcsot idén.

Szárnyaló árak

Az inflációs adat önmagában is érdekes, azonban megéri néhány összetevőjét külön megemlíteni. Az élelmiszerek ára egy év alatt több, mint 30 %-kal emelkedett, ez pedig minden háztartás számára jelentős többlet terhet jelent. Nagyot drágult a kenyér, a vaj, de szinten minden fontosabb élelmiszer esetében bőven két számjegyű volt az áremelkedés. Bár a bérek emelkedése fedezetet nyújthat az elszálló infláció hatásaira, az élelmiszerek ilyen mértékű drágulását már nem sok szektor bértáblája képes követni.

Elszálltak az élelmiszerárak (www.shutterstock.com)

Ami még inkább aggasztó, az az, hogy a maginfláció augusztusban már 19 %-on állt. Ez a mutató tisztítva van gyorsan változó külső, gazdasági tényezőktől, így ebből jobban lehet következtetni a várható trendre. Az, hogy a maginfláció magasabb, mint a fogyasztói infláció, nem jelent túl sok jót a következőkre nézve. Ráadásul a maginfláció már hosszú hónapok óta múlja felül a tényleges pénzromlás mértékét, ezzel előre jelezve annak további növekedését.

Van remény

A fentiekkel együtt az szinte biztosan kijelenthető, hogy az inflációs csúcs még hátra van, tehát még tovább nőhetek az árak Magyarországon. A legnagyobb kérdés inkább az, hogy mikor érünk ki a magas inflációs nyomásból, mikortól indul el egyértelműen lefelé a pénzromlás üteme. Ez ügyben egyrészt, leginkább a külső tényezők normalizálódásában bízhatunk, a fontosabb alapanyagárak és energiaárak csökkenése tudna tartós fordulatot hozni. Emellett a jegybank monetáris szigorítása is segíthet, az immár 11,75%-os irányadó kamatszint már komoly fékező erővel kell, hogy bírjon. Szintén az infláció csökkenését hozhatja az is, ha már egyszerűen nem lesz elég fizetőképes kereslet, ami fedezni tudná az áremelkedést; ez utóbbi kimenetel persze a háztartások pénzügyi helyzetére nézve szintén aggasztó.