Ma 9 órakor közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a novemberre vonatkozó hazai inflációs adatokat. Nincs sok okunk az örömre a számsorokat látva – újabb, több évtizedes csúcsra emelkedett a pénzromlás, ráadásul továbbra is kiemelkedő az élelmiszerek áremelkedése. Mindez pedig jelentős makrogazdasági következményeket von maga után.

22,5 %

A KSH közlése szerint egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 22,5 %-kal emelkedtek, ami az infláció további gyorsulását jelzi. Egy hónap alatt az árak növekedése 1,8 %-os volt, ami szintén jól jelzi, hogy milyen mértékű jelenleg az inflációs nyomás Magyarországon. A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 43,8 %-kal nőttek, a háztartási energia pedig 65,9 %-kal volt drágább, mint tavaly novemberben.

Az adatokban ráadásul még nincs benne értelemszerűen a benzinárstop keddi eltörlésének hatása, hiszen az majd a decemberi inflációs jelentésben érvényesül majd először. Ugyanakkor jó hír lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi kamatdöntése után már jelezte, hogy globálisan az infláció lassulása látszik, ami előbb utóbb elhozhatja a hazai trend megfordulását is. Kérdés, hogy az energiaárak, a jelenlegi árstopok és az eltörölt benzinárstop tükrében mikor és milyen gyorsan tud letörni az infláció Magyarországon.

Elkötelezett a jegybank

Az infláció megállításának kétségtelenül leghatékonyabb eszköze a monetáris szigorítás lehet, és ebben a jegybank elkötelezettnek tűnik. Bár az alapkamat 13 %-os szinten van, az egynapos betéti tender 18 %-os kamatszintje tekinthető jelenleg az irányadó hazai rátának. További kamatemelésre egyelőre nem történt utalás a jegybanki vezetés részéről, illetve a mostani, kifejezetten magas inflációt tükröző adat sem lehet teljesen meglepő a korábbi várakozások alapján. A makrogazdasági hatások azonban így sem maradnak el, várhatóan egyre inkább kevesebbet fogyasztunk majd, ami végső soron a gazdaság lassulásával is jár.

Címlapkép forrása: Shutterstock