A fegyelmezett hiánycsökkentésnek üzenet értéke van: bizalmat teremt és olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását – erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői, akik a COVID-19 világjárványt követő gazdasági újraindulásról készítettek elemzést, a közpénzügyi hatások tükrében.

Az elemzés második része az előrejelzések, gazdaságstatisztikai tényadatok, valamint költségvetési tervszámok alapján mutatja be az államháztartási hiány, valamint az államadósság finanszírozásának fenntarthatóságát.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége.

Az elemzés második részében az ÁSZ szakértői leszögezik: válság során a költségvetések rezilienciáját, rugalmas ellenálló képességét biztosító elsődleges cél a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedésekhez szükséges források biztosítása. A gazdaság védelme új paradigmát jelent az államháztartási fegyelem szempontjából és fontos ilyen helyzetben a költségvetés fenntarthatóságának követelményét is újólag megfogalmazni. A költségvetés tipikusan egy évre szóló pénzügyi terv, a fenntarthatóság viszont egy hosszabb időtávra értelmezhető fogalom – emlékeztetnek az ÁSZ elemzői – tehát a fenntartható költségvetés az államadósság folyamatos finanszírozhatósága mellett, olyan költségvetések sorozatát jelenti, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez.

Magyarország 2012. és 2019. között a GDP-arányos államadósság mérséklésében látványos eredményeket ért el, ugyanakkor a járvány és az arra adott költségvetési válasz világszerte, így Magyarországon is növelte a hiányt, ezen keresztül az államadósságot.

Magyarország a gazdaság újraindítását követően ismét biztosítani kívánja, hogy a költségvetés fenntartható pályán mozogjon. A hiánycsökkenés egybeesik a nemzetközi szervezetek várakozásaival is.

A Kormány és a nemzetközi szervezetek 2020-hoz képest csökkenő, bár a maastrichti 3 százalékos célértéket meghaladó hiánnyal számolnak a 2021., 2022. és 2023. évekre, így a hiány és az államadósság is fenntartható módon alakulhat – szögezik le az elemzők. A tervezett költségvetési hiány 2020-hoz képesti mérséklődése már elegendő ahhoz, hogy az államadósság-mutató ismét csökkenjen és a GDP 80 százaléka alá kerüljön – teszik hozzá. Ez azért fontos, mert a fegyelmezett hiánycsökkentésnek üzenet értéke van: bizalmat teremt és olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását. Ugyanakkor a globális fellendülés esetlegesen lassabb üteme veszélyeztetheti a hiánycél teljesítését – állapítják meg az ÁSZ elemzői.

A szakértők rámutatnak: az államadósság finanszírozásának külső feltételei a jegybankok által alkalmazott monetáris lazítás nyomán, a világgazdaságban jelentkező pénzbőségnek köszönhetően jelenleg adottak, de ezt kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha az inflációs várakozásokat emelkedő kamatszínvonal követi. Az államadósság finanszírozásában a lakossági részarány továbbra is növekvő szerepet játszhat, ugyanakkor a fogyasztás dinamikus bővülése és az infláció esetleges felgyorsulása kedvezőtlenül befolyásolja a háztartások megtakarítási képességét.

A devizaadósság részaránya a következő években tovább csökkenhet, amely mérsékli a finanszírozási kockázatokat – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Az adósság megújítási kockázata is mérséklődött, mind a lakossági, mind a hazai és külföldi intézményi befektetők egyre inkább a hosszú lejáratú állampapírokat keresik. A Költségvetési Tanács is kiemelte, hogy stabil finanszírozási helyzetet az adósságfinanszírozás kezelés a devizaarány alacsony szinten tartásával, a hazai szereplők arányának növelésével, valamint az állampapírok átlagos futamidejének növelésével kívánja megőrizni – hangsúlyozzák az elemzők.

Az Állami Számvevőszék teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.