2021 júliusában az ipari termelés volumene 8,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2%-kal emelkedett.

A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5%-kal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában.

2021. júliusban:

  •  Az ipari termelés volumene 8,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
  •  A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent.
  • Az ipari export volumene 7,2%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Azonban a feldolgozóipari exportértékesítés 30%-át képviselő járműgyártás kivitele 8,6, a 13%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 3,9%-kal visszaesett.
  •  Az ipar belföldi értékesítése 11,7, a feldolgozóiparé 11,8%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
  •  Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 7,6, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 3,8, a csekély súlyú bányászaté 27%-kal bővült.

  • A feldolgozóipar növekedéséhez az alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23%-át képviselő járműgyártás 6,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend következménye. A közúti gépjármű gyártásának volumene 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,7%-    kal visszaesett.
  •  A feldolgozóipari termelés tizedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is mérséklődött, 4,0%-kal. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 1,2, az elektronikus fogyasztási cikké pedig 18,9%-kal csökkent.
  •  A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,6%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (24%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,2, a második legjelentősebb italgyártás pedig 14,1%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Hat alágazatban csökkent a kibocsátás, a leginkább, 17,5%-kal a növényi, állati olaj gyártásában.
  •  A legnagyobb mértékben, 58%-kal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
  •  A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 19,3%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
  •  A vegyi anyag, termék gyártásában is folytatódott a növekedés. Júliusban a kibocsátás 14,6%-kal emelkedett, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás bővülésének eredményeként.
  •  Az előző havi növekedés után a gyógyszergyártás 6,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkenést mértünk.
  • Az ipari termelés csak Dél-Alföldön csökkent (0,2%-kal). A többi régióban 0,1 és 34% közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
  •  A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,6%-kal nagyobb volt a 2020. júliusinál. Az új belföldi rendelések 13,1, az új exportrendelések 9,0%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 11,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest:

  •  Az ipari termelés 17,1%-kal nőtt. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 18,0, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 13,0%-kal emelkedett.
  •  Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 28%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 9,6%-kal Dél-Dunántúlon.