Egyre többen tartanak fizetésképtelenségi hullámtól a világjárvány gazdasági hatásai miatt az európai országokban. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett szektorokban ez akár 30%-os is lehet. Ezért most kiemelkedő szerepe van a kockázatminimalizálásnak, amelyben a partner cégek rendszeres monitoringja, és a körülményekhez igazodó szerződés kialakítása egyaránt fontos – tájékoztatta szerkesztőségünket a Deloitte ZRT.

A Deloitte tapasztalatai szerint növekszik azon megkeresések száma, ahol arról érdeklődnek, hogyan lehet megelőzni egy partner fizetésképtelenné válását, és mit lehet tenni abban az esetben, ha ez mégis bekövetkezik. A válasz a kockázatminimalizálás, amelyre ilyen helyzetben minden vállalkozásnak fel kell készülnie, és amelyre több lehetőség is van. Ezek közül az egyik legfontosabb a partner cégek figyelemmel kísérése: a monitoring, és ezen alapuló megelőzés a követelések prudens kezelésének célravezetőbb módja, mint behajtás.

 „Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszútávú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek így teljesen elmarad vagy jelentősen csökken a befektetési hajlandósága” – mondta Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.

Mire kell figyelni?

Partner céggel kapcsolatban érdemes figyelni a cégnyilvántartásokat és NAV-adatbázist. Fontos, hogy felszámolás, végrehajtás, végelszámolás, kényszertörlés indult-e az érintett céggel szemben, hogy a cégnyilvántartásban látható-e a tőkeleszállítás kezdeményezése, hogy a NAV-adatbázisban változott-e az adós státusza, ill., hogy az elévüléssel kell-e, és mikor kell kalkulálni.

Jogutód nélküli megszűnés, pl. felszámolás esetén több hitelezői igény jelentkezik, amelyeket rangsorolnak. Felszámoláskor a követelések lejárttá válnak, törvény rendelkezik arról, hogy minden követelés esedékes lesz: éppen ezért fontos hitelezőként bejelentkezni. Hogy a fennálló igény teljesítésre kerüljön, ahhoz két fontos határidőt kell szem előtt tartani: ezek a 40 és 180 nap, az első és utolsó lehetőség, amíg igényt lehet bejelenteni. A két határidő attól a dátumtól él, hogy megjelenik a „felszámolás alatt” jelző az adós neve mellett. A végelszámolás és kényszertörlés is jogutód nélküli megszűnésnek minősül.

Nagy kockázata van a végrehajtásnak, bizonytalanná válhat ugyanis az adós partnercég helyzete. Ilyen esetben nem tudható, mekkora vagyonra irányul a végrehajtás, az adós teljes vagyona is végrehajtás alá kerülhet, jelentősen csökkentve ezzel a jogosultak esélyeit. Nehezíti a helyzetet, hogy ezt az eljárást könnyű megindítani, tehát nem távoli veszélyről van szó. A cégnyilvántartásból derülhet ki a tőkeleszállítás ténye is, bármilyen kivont vagyon veszélyt jelenthet a jogosultak követeléseinek kielégítésére. Az elévülés is reális veszély, ezt szoros nyomonkövetéssel lehet kezelni: általánosságban 5 év az elvévülés ideje, fontos, hogy az új Ptk. szabályozása alapján a fizetési felszólítások ezt az időt nem szakítják meg.

„A kockázatminimalizálás nem egyszerű dolog, több adatbázist, határidőt is figyelni kell, a nagyobb károk elkerülése végett azonban érdemes időről időre mindent ellenőrizni, és felkészültnek lenni. Jogi szempontból is érdemes mindig körültekintően eljárni, a jelen helyzeten ennek még nagyobb szerepe van. A vis maior például sokféleképpen értelmezhető a jog alapján, ezért érdemes klauzulákkal megerősíteni a szerződéseket, ezekben pontosan meghatározni a vis maior körülményeket, és ezek joghatását is definiálni” – mondta Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje.

Az előre nem láthatósági klauzulát törvény követeli meg, a járványhelyzet előrehaladtával azonban egyre nehezebb ezt a körülményt bizonyítani.

Ugyanakkor a szerződő felek eltérhetnek a törvényi előírásoktól, ami minél pontosabb, annál jobb.

Érdemes a szerződéseket újra megvizsgálni és naprakésszé tenni A pandémia miatt megnövekedett internetes kitettség felerősítette az online vásárlással, e-maillel való csalásoknak a számát is. Ide tartoznak a multinacionális cégek, állami vállalatok és kkv-k IT-rendszere elleni támadások is, melyek nem csak reputációs, de anyagi kockázatot is jelentenek. Ezek vitahelyzetet teremtenek, mert jól meghatározott szerződéses kitételek nélkül kérdés, hogy végső soron kit terhel a felelősség. Érdemes mérlegelni ezért az időszerű és jelen helyzetre adaptált szerződésmódosítást, annak kiegészítését felelősségi klauzulákkal.