Pénzügyi piacok és azok indikátorai

A piaci mozgatórugók keresésénél elsősorban fontos megállapítani, hogy milyen piacról van szó. Egészen más indikátorok jelennek meg a részvények piacán, mint a devizapiacon, más indikátorok lesznek fontosak a magyarországi piacon, mint például a nyugati piacokon.

Pénzügyi piacok

Ahogyan a gazdaságban minden ár a kereslet és kínálat kölcsönhatása nyomán alakul ki, a valutaárfolyamot is a háztartások, vállalatok és pénzügyi intézmények vételi és eladási szándékai határozzák meg. A devizapiac legfontosabb szereplői tehát a kereskedelmi bankok, vállalatok, központi bankok, valamint a nem banki pénzügyi intézmények. A világ számos pénzügyi központjában zajlik devizakereskedelem, a legnagyobb volumenű műveletek színhelyei olyan nagyvárosok, mint London, New York, Tokió, Frankfurt és Szingapúr. A pénzügyi piacok szoros integrációja azt jelenti, hogy nem alakulhat ki lényeges különbség a New Yorkban reggel kilenckor jegyzett dollár/euró árfolyam és az ugyanekkor Londonban kialakuló dollár/euró árfolyam között. Ha New Yorkban 1,1, míg Londonban 1,2 dollárért lehetne euróhoz jutni, akkor arbitrázsra, azonnali kockázatmentes profitszerzésre lenne lehetőség. Mozgásokat, árkülönbségeket azonban észre lehet venni, de ezek általában kis mértékű és rövid ideig fennálló eltérések.

Mozgatórugók

Export és import nagy hatással van a devizapiacokra

1) Export és import- Minél nagyobb az ország igénye a külföldi árucikkekkel és szolgáltatásokkal szemben, annál magasabb árat kénytelen elfogadni a külföldi fizetőeszközért. A nemzeti jövedelem növekedése előidézheti az import áruk keresletét. Ez okozza az aktuális deviza csökkenését. Másrészt a magas külföldi nemzeti jövedelem olcsóbbá teszi a szóban forgó ország devizáját. Mindez összefügg az import hajlandósággal. A nemzeti jövedelem növekedése közel azonos mértékben idézi elő a külföldi árucikkek behozatalát, ezáltal serkenti a hazai fogyasztást.

2) Központi bankok tevékenysége- Devizapiaci befolyását az állam ​​központi bankokon keresztül gyakorolja. Abban az esetben, ha a központi bank egyáltalán nem avatkozik be a devizapiaci műveletekbe vételi-eladási szándékkal, a helybéli fizető eszköz magára van utalva. Gyakorlatban ez igen ritkán fordulhat elő. Devizapiaci intervenciók jelentős pénzmennyiségek be- avagy kivonásával járnak. A jegybankok kereskedelmi bankokon keresztül jelennek meg a piacokon. Mivel milliárdos tételekről lévén szó, a devizapiaci intervenciók komoly árfolyammozgásokat idézhetnek elő. Például, 1998-ban a Japán Központi Bank (Bank of Japan) több devizapiaci intervenciót hajtott végre, melynek célja a jen erősítése volt a dollárral szemben. Eladásra került több milliárd dollár, ami a jen emelkedéséhez vezetett. 

3) Hírek és előrejelzések- Nehéz megjósolni, hogy mi van nagyobb hatással a piacokra, maga az esemény vagy a várakozás. Azt viszont nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a jelentős adatok és előrejelzések tartós ingadozásokhoz vezethetnek. Az adott mutatók megjelenési időpontja előre köztudott. Vannak úgynevezett gazdasági naptárak egyes államok legfontosabb eseményeivel. Ezekre a piac készül. Várakozások és előrejelzések értékelése alapján meg lehet jósolni bizonyos mozgásokat, melyek éles árfolyam ingadozásokat generálhatnak.

A piac mindig tartogat meglepetéseket

Ezen mozgatórugók hatásának elemzésével erős predikciónk lehet az árfolyam irányáról, azonban sosem lehetünk biztosak ezek hatásában. Jó példa erre a 2020-as FED által indított pénzpumpa, amely felrúgta az eddigi működési logikáját a devizapiacoknak. Évtizedeken keresztül a devizapiaci stratégák a devizaárfolyamokat az alapján próbálták elemezni, hogy az adott országnak milyen gazdasági növekedési kilátásai vannak, hogyan alakulnak a kamatszintek. Általában minél jobbak voltak a kilátások, annál inkább feltételezhető volt, hogy az adott deviza jól szerepel majd. Ez azonban 2020 március elején megváltozott, amikor a Federal Reserve elkezdett interveniálni. A fundamentális mutatószámok helyett a legfontosabb indikátorrá az amerikai részvénypiac vált, ez dönti el merre megy az amerikai dollár. Ha a részvények emelkednek, a dollár gyengül és fordítva – mondta Ben Randol, a Bank of America árfolyamstratégája. Ha az S&P 500-as index esik, a dollár ralizik, ha az index magához tér, a dollárt eladják – értett egyet a megfigyeléssel Dominc Bunning, a HSBC devizastratégája. A szereplők már abban bíznak, hogy a FED majd közbelép, ha esnének az árfolyamok a tőzsdén. Így a makrogazdasági folyamatok – legalábbis kereskedési szempontból – elvesztették a jelentőségüket.

A FED pénzpumpája felrúgta az eddigi működési logikát

Forrás

http://starforex.eu/hu/what_moves_currencies.html

https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/deviza-jarvany-virus-tozsde-fed-dollar.708333.html