A magyar fizetőeszköz villámgyorsan gyengült nagyon nagyot, amelyből csak a jegybanki és a kormányzati intézkedések tudták visszahúzni. Az erősödés is gyors volt és lendületes, azonban úgy tűnik, nem tudott tartós fordulatot elérni a forint – a hazai pénznem ugyanis a határozott tegnapi kamatemelés ellenére váltott esésbe.
Kamatdöntés után
Fontos napja volt tegnap a forintnak, kedden tartotta ugyanis kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A jegybank végül 100 bázisponttal emelte meg az alapkamatot, ás várhatóan ennyivel emelkedik majd csütörtökön az egyhetes betéti tender kamatszintje is. Mindez 10,75 %-os alapkamatot jelent már Magyarországon. Virág Barnabás megjegyezte, hogy a rezsicsökkentés módosítása várhatóan egy éven keresztül 3 %-ot emel az infláción, amely egyébként 13-14 % között júliusban új csúcsra érhet.
A jegybank alelnöke kifejtette, hogy júniusban már látszódtak a lassulás jelei a magyar gazdaságban. Virág szerint bár fájdalmas a recesszió, az elhúzódó és öngerjesztő infláció elleni küzdelem a legfontosabb. Ennek jegyében folytatja az MNB a már több, mint egy éve megkezdett monetáris szigorítását – bár az alelnök kiemelte, hogy fontos a monetáris és fiskális politika összhangja is a pénzromlás elleni harcban.
Gázárak és uniós pénzek
A forint árfolyamára csak időlegesen és kis mértékben hatott pozitívan a jegybank lépése. Ennek oka az lehet, hogy számos egyéb tényező nyomasztja a forint árfolyamát, és a piaci szereplők ezekkel elégedetlenek, nem pedig konkrétan az MNB lépéseivel. A gázárak egyre magasabb szintre szökése előre vetíti a külkereskedelmi mérleg további romlását, amely kiemelten fontos egy deviza szempontjából. Az uniós pénzekről pedig továbbra sincs megállapodás az Európai Unió és a kormány között, ez pedig továbbra is eltántoríthatja a befektetőket. További gyengülés esetén márpedig hamar előtérbe kerülhet a 405-ös, majd 410-es szint az euróval szemben – ezek elérése végképp elvennék a forint gyors visszaerősödésének reményét.
