Ez várhat a forintra – bizonytalanság, de van, mi mentse
Az orosz-ukrán háború, az országgyűlési választások és a benzinárstop kálváriája mellett a legfontosabb slágertéma mostanában a forint árfolyama. A (részben a) háború miatt lezajlott jelentős gyengülés mindenkinek felhívta a figyelmét a magyar fizetőeszközre, láthattunk sorokat a valutaváltók előtt, és internetes mémeket a 400 forintos euróról. Nem véletlen: szinte mindenki érint országon belül az, hogy milyen erős (vagy éppen gyenge a forint). Most talán nehezebb jósolni ebben a kiélezett helyzetben, mint bármikor, így nem lenne meglepő a további ingadozó forintárfolyam. Néhány kapaszkodó azonban lehet, illetve lényegében egy: ez pedig a jegybank, amely már igen aktívan lép fel az inflációs nyomás ellen és a pénzpiacok stabilitásáért.
Jól indult, mélyponttal folytatódott
A forint a 2022-es évet egy jelentős erősödéssel kezdte, beérett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly júniusban elkezdett monetáris politikája, amely kamatemeléssel lép fel az elszálló inflációval szemben. Ennek következtében emelkedett az irányadó ráta 0,75 %-ról immár 5,85 %-ra. A helyzet azonban villámgyorsan megváltozott, amikor kieléződött az orosz-ukrán konfliktus, és pláne akkor, amikor nyílt katonai támadást indított Oroszország a keleti szomszédunk ellen. A forint bőven a korábbi történelmi mélypontja alá esett, néhány fillér híján valóban 400 forintot kellett adni hétfőn egy pillanatban 1 euróért a devizapiacon.
Azóta a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően normalizálódott a helyzet, de még mindig a korábbi szélsőérték felett, 380 körül mozog az EUR/HUF kurzus. A háború árnyéka azonban továbbra is rávetül a tőkepiacokra és a pénzpiacokra egyaránt. A forint pedig sérülékeny devizaként igen nehezen tud ellenállni egy jelentős eladói nyomásnak, pláne, ha az abból származik, hogy sok befektetők a magyar eszközeitől szabadult meg a közeli háborús krízis miatt.
Segíthet a megszokás
A mostani elgyengülésnek tehát a fő oka a kitört háború, és az abból eredő bizonytalanság. Ezzel kapcsolatban a forint számára 1 igen jó hír, és 1 igen rossz hír van. A rossz, hogy elhúzódni látszik a katonai konfliktus, mindez pedig automatikusan hozza magával a piacok általános idegességét és a befektetők kockázatkerülését. Ezáltal nem igazán van rá lehetőség, hogy hirtelen pár nap alatt minden megoldódjon, a kivetett szankciók hatásai például még bőven hátra vannak a magyar gazdaság vonatkozásában is. Márpedig a bizonytalanságnál kevés dolog riasztja jobban a piacokat, és ez meglátszik a nagy kilengésekben most is.
A jó hír viszont az, hogy a bizonytalanság is megszokható, erre a legjobb példa a koronavírus járvány volt. Minél több idő telt el a pánikszerű kezdet óta, annál kevésbé rezonáltak az ezzel kapcsolatos hírekre a tőzsdéken, hiszen a piaci mindennapok részévé vált a probléma. Egy háború esetében ez kevésbé rugalmasan történhet meg, hiszen emberi döntésektől függően egészen szélsőséges eshetőségek is megvalósulhatnak, ugyanakkor általánosságban jellemző idővel a pánikhangulat lassú felszívódása.
Sok múlik a jegybankon
Persze a forint piacán lejátszódó folyamatokat az MNB sem nézte tétlenül. Bár azt nem tudjuk, hogy történt-e nyílt piaci intervenció, a még magasabb fokozatba kapcsolt kamatemeléssel egyértelműen támogatja a jegybank a forintot. Ha pedig ez nem elég, szóbeli intervenciókkal igyekszik biztosítani a piacokat arról, hogy mindent megtesz a pénzpiacok stabilitásáért. A kérdés az, hogy elegendőnek bizonyulnak-e a fenti erőfeszítések.
A kamatszint ugyanis már ott tart, ahol a korábbi jóslatok szerint a kamatemelési ciklus végén kellene, hogy tartson. A magyar állampapírpiacon lévő hozamemelkedést nézve pedig nem tűnik úgy, hogy a befektetők beérnék alacsonyabb kamatokkal. A túlságosan magas irányadó ráta ugyanakkor jelentősen fékezi a gazdaságot, értelemszerűen például egy 10 %-os kamatszint esetén nem igazán akarnak a magánszemélyek és a vállalkozások hiteleket felvenni, megtakarítani viszont annál inkább. A jegybanknak tehát óvatosnak kell lennie a lépéseivel, annak ellenére, hogy most a nagyon régen nem látott magasságokban tartózkodó infláció a legégetőbb probléma.
Résen kell lenni
A fentiek tükrében továbbra is 2 fő területtel kapcsolatban kell figyelnünk a híreket. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos információk az általános piaci hangulaton, míg az MNB monetáris politikája közvetlenül a kereslet-kínálat szabályozásán, vagy például a beharangozott short pozíciók drágításán keresztül hat a forintra. Újra érdekes lesz tehát minden csütörtök délelőtt, amikor a jegybank dönt az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamatáról, és minden MNB-s vezető megnyilatkozására ugorhat a piac.
Ahhoz, hogy jelentős erősödés bontakozzon ki a jelenlegi helyzetben, egyszerre lenne szükséges a háborús feszültség enyhülése és a jegybank kitartó szigorítása. Így lenne elérhető akár csak az év eleji szint is a főbb devizákkal szemben. A feszültség fennmaradása esetén viszont aligha lepődhetünk meg egy folyamatosan ingadozó, de a korábbiakhoz képest tartósan gyengébb forinton.