Közzétette a KSH a második negyedéves GDP adatok részletes bontását. A GDP negyedéves összehasonlításban 1 százalékkal, éves szinten pedig 6,5 százalékkal nőtt az idei év április-júniusában.

Az adatok részletes bontása sem hozott nagy meglepetéseket az előzetesen várthoz képest. Termelői oldalról nézve az ipar a körülményekhez képest (háború, fennmaradó globális ellátási lánc problémák) kifejezetten jól teljesített, és 3,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A növekedés hajtóerejét azonban leginkább a szolgáltatások jelentették, ahol 10,5 százalékos volt az éves szintű bővülés. A pandémiás sokkból való kilábalás folytatódását jól jelezte, hogy különösen látványosan nőttek éves szinten az idegenforgalmi (46,2 százalék), illetve a szállítási szolgáltatások (20,9 százalék). A mezőgazdaság viszont nagyon nagy mértékben, 35,5 százalékkal esett vissza éves szinten, és itt a kilátások az aszálykárok miatt a harmadik negyedévre nézve talán még rosszabbak.

Felhasználói oldalról a belső kereslet hajtotta a növekedést. A jövedelembővülés, illetve a fiskális transzferek nyomán a háztartások végső fogyasztása 9,4 százalékkal nőtt. A második negyedévben még jól alakultak a beruházások is: 6,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. A nemzetgazdasági export 7,6 százalékkal, az import 7,3 százalékkal nőtt éves szinten. A nettó export növekedéshez való hozzájárulása így enyhén pozitív volt, 0,3 százalékpontos volt. Az exportot főleg a szolgáltatások exportjának növekedése hajtotta.

Az első félév kiváló teljesítménye után a kilátások sajnos nem igazán kedvezőek az elkövetkező időszakra nézve. A globális recessziós félelmek erősödése, az egyre súlyosabbnak tűnő energiakrízis, a tartósan fennmaradó ellátási lánc-feszültségek, a háború elhúzódása, illetve a szankciók érdemben rontják az ipari export kilátásait. S bár az első félév lendületének köszönhetően az idén még 5 százalék fölé várható az éves GDP-növekedés, már a második felévben, illetve 2023-ban a dinamika jelentősen mérséklődhet.

A nemzetközi kihívások miatt a külső kereslet magához térését érdemi bizonytalanságok terhelik, miközben várhatóan nagyot fékez a belső kereslet is. A romló üzleti és fogyasztói bizalom, a már zajló fiskális kiigazítások jegyében bevezetett új ágazati különadók és kiadáscsökkentések, a magas és várhatóan tovább emelkedő kamatkörnyezet, az idei évi támogató fiskális transzferek kifutása, a tartósan magas inflációs környezet, illetve a rezsitámogatások jelentős visszavágása mind a belső kereslet nagymértékű fékeződését vetíti előre. A beruházások és a fogyasztás alacsonyabb hozzájárulásának köszönhetően jóval 2 százalék alatt maradhat 2023-ban növekedés.

„Cserébe” a gazdaságnak mind a külső, mind a belső egyensúlyi pozíciója nagyot javulhat, azaz egyidejűleg csökkenhet az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiánya. Amennyiben a mostani súlyos nemzetközi problémák rendeződnek, 2024-ben lassú lendületet vehet a magyar gazdaság is. A korábban már kiépült kapacitások támogathatják az exportot, és a várt EU-s forrásbeáramlások, valamint az infláció mérséklődése pedig ismét élénkíthetik a belső keresletet.