Aligha akad olyan piaci szereplő, aki komolyan veszi a görög adósságeposz újabb fordulatát. A Fitch Ratings ugyanis a korlátozott mértékben nem törlesztői státust jelző “RD” (restricted default) minősítésről “B mínusz”-ra emelte stabil kilátással Görögországot.

Mindezt a sikeres görög adósságcserére hivatkozva, egyúttal a program során a magánbefektetőknek kibocsátott 177 milliárd eurónyi új kötvényre is rástemplizve az „előkelő bémínuszt”. Ha jól értjük a minősítőt, akkor Görögország továbbra is a pénzvilág alagsorában kuksol, de legalább már felállították egy sámlira, ami a maga kategóriájában „stabilnak” mondható.

Hogy továbbra is, sőt, évtizedes távlatban (!), nagyon nagy a baj, az többek közt onnan tudható, hogy az új görög kötvények hozama immár olyan offshore paradicsomok „világbajnok” papírjaival került egy szintre, mint például Belize. Emlékezhetünk, pár hete még arról szólt a kötélhúzás az athéni vezetés és az „önkéntes veszteségleíró” magánbefektetők között, hogy 3 százalékhoz vagy inkább 4 százalékhoz közelítsen az új kötvények hozama. Nos, a piac hamar beárazta ezeket a papírokat, s a legmagasabb eurózóna hozamokon lehet megkapni a görög kötvényeket. A 2023-as kötvények hozama elérte a 18,9 százalékot, míg a hosszabb, 2042-es kifutásúért cserébe 13,9 százalékos hozamot is kaphatunk a piacon. Még sem mozdultak rá a spekulánsok, elenyésző a forgalom. Persze, a vételi és eladási oldal között húzódó feltűnően széles – 1 százalékos – spread is súlyos tanácstalanságot és elképesztő bizalomvesztést jelez.

Óriási kockázatot rejt a másfél hónap múlva esedékes görög választás. Kérdés, hogy az új kormány betartja-e a segélycsomag további részleteiért vállalt kötelezettségeket. Ezek megszegése ugyanis nemcsak még magasabbra rántaná a hozamokat, de a mostani csendes csődnél konkrétabb csődeseményhez vezetne. Nem is arról van szó, hogy lenne olyan politikai erő Athénban, amely direkt a csődre játszana, ám az erősen kérdéses, hogy elegendő támogatottságot tudhat-e majd maga mögött az új kormány.

A piaci bizalomvesztésben és az extrahozamú új kötvényekkel szembeni érdektelenségben az is szerepet játszhat, hogy mindenki tudja, a görög gazdaság mostani és az elkövetkező években várható recesszív „teljesítménye” nem nyújt valódi fedezetet, lényegében ezekkel a papírokkal csak kitolták 10-30 évre a veszteségleírást, azt remélve, hogy akkor majd olyan kedvező helyzetben lesz az európai pénzügyi rendszer, hogy már könnyedén lenyelheti az addigra talán már „összeaszott” görög békát. Csakhogy az ilyen adósság békák nem zsugorodni szoktak, hanem szépen megdagadnak. Ennyiben tehát a görög adósságeposz jelenleg súlyos önámítási szakaszba került. De nincs ezen csodálkozni való, hiszen már a kezdet kezdetén is csalással indult a történet.

Kapcsolódó anyagaink:

Egyszerű hazugság, hamis eskü, görög statisztika…

Egy országot egy B-tervért!

Ázsia termel, Amerika fogyaszt – na és Európa…

Előrehozott választások Görögországban