A piaci várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent a GDP az idén a második negyedévben, az infláció azonban magasabb lett az előrejelzéseknél, ami az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint nem tesz lehetővé az alapkamat érdemi csökkentését.

A piaci várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent a GDP az idén a második negyedévben, az infláció azonban magasabb lett az előrejelzéseknél, ami az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint nem tesz lehetővé az alapkamat érdemi csökkentését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal, kiigazított adatok szerint 1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal gyengébben teljesített a gazdaság.

A fogyasztói árak júliusban 5,8 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. A maginfláció a júniusi 4,9 százalékról 5,1 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke változatlanul 0,4 százalék maradt.

Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője szerint továbbra is a nettó export támogatja a gazdaságot, az alacsony belső kereslet és beruházási aktivitás azonban rontja az adatokat. A növekedési kilátások sem jók, hiszen az eurózóna konjunktúrája nem erős és a belső kereslet felpörgésére sem lehet számítani – tette hozzá.

Az Erste elemzői ezért az eddigi, idei 0,5 százalékos gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzésüket 0,8 százalékos csökkenésre rontották. Jövőre 1 százalék körüli GDP-növekedést várnak.

Nyeste Orsolya szerint az év második felében beindulhat a növekedés az alacsony bázis miatt és az autóipari beruházásoknak köszönhetően.

Az infláció 5,8 százalékos mértéke meglepte az elemzőt, aki ennél alacsonyabbra számított, elsősorban a szezonális élelmiszerek nagyobb áresését prognosztizálta. Az élelmiszerek áralakulás továbbra is inflációs kockázatot jelent – mondta. Hozzátette ugyanakkor, úgy látszik a monetáris tanács külső tagjai sokkal inkább az ország kockázati megítélésének alakulását tartják szem előtt, mint az inflációt, legalábbis erre utal két külső tagnak a monetáris lazítás közelségéről szóló korábbi nyilatkozata. Nyeste Orsolya szerint ez is mutatja a monetáris tanács tagjai között, a folyamatok megítélésében meglévő ellentétet. Az elemző úgy vélte: az IMF/EU-megállapodás megkötéséig érdemi kamatcsökkentés nem valószínű, a monetáris lazítás a negyedik negyedévben kezdődhet meg.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy vélte, hogy a monetáris tanács külső tagjait kevésbé befolyásolja a magas infláció, azt az egyszeri kormányzati intézkedéseknek tulajdonítják (jövedékiadó-emelés, távközlési adó bevezetése). Az elemző a fő inflációs mutatók mellett a maginfláció 5 százalék fölötti mértékére hívta fel a figyelmet, és ő sem lát lehetőséget érdemi kamatcsökkentésre.

Keszeg Ádám emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi jövedékiadó-emelés miatt az idén év vége felé már csökkenhet az infláció, de augusztusban és szeptemberben még magas marad, így a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése az idén 5,6 százalék körül lehet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 fő csoportból 5-nél csökkent az infláció, ám a szolgáltatások és az évközi adóemelések hatása emelte az indexet.

Az elemző szerint a magyar gazdaság teljesítményének visszaesésére már az ipari adatokból lehetett következtetni, így a korábban a második negyedévre várt stabilizálódás a második félévre csúszik. Év vége felé már pozitív lesz a tendencia, az idei 1 százalék körüli visszaesés után a GDP jövőre 0,5 százalékkal bővülhet – tette hozzá.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte: a várakozásoknál kissé rosszabb az 1,2 százalékos GDP-csökkenés, és a 0,2 százalékos negyedévi visszaeséssel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, illetve stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált.

 A felhasználási oldalon a fogyasztás visszaesése felgyorsult, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröznek, míg a beruházások feltehetően továbbra is visszaesést mutatnak, bár némileg csökkenő mértékűt. A gazdaságot így továbbra is az export húzza, annak ellenére, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott.

A következő negyedévekben lassú javulásra számít az elemző, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is.

 Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább. Az idei GDP előrejelzést a TakarékBank 0,7 százalékos visszaesésre rontották, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítanak, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt.

 A régióban a cseh GDP szintén 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2 százalékkal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság továbbra is dinamikusan, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest – tette hozzá Suppan Gergely.