Miután Argentína nemrégiben visszautasította, hogy az amerikai bírósági döntés értelmében visszafizessen 1,3 milliárd dollárt a hitelezőinek, a dél-amerikai ország lényegében az államcsőddel néz szembe. Az elhúzódó adósságválság miatt a Moody’s Investors Service még júliusban leminősítette Argentína adósságkockázati kilátásait, megerősítve a hosszú távú Caa1 osztályzatot, amely azt jelenti, hogy az argentin állampapírok rendkívül magas kockázatú befektetésnek számítanak. Mindazonáltal Argentína nem az egyetlen ország, ahol a hitelek visszafizetése komoly gondot és kockázatot jelent. A Moody’s még 10 országot tart az Argentínával azonos vagy még alacsonyabb szinten.

A legrosszabb 11 ország listájából látszik, hogy 5 egyenesen rosszabb állapotban van, mint Argentína, és külön szomorú, hogy ebből két állam európai (Ciprus és Ukrajna). Érdemes azonban megjegyezni, hogy a listán nem szereplő országok között is van olyan, amely miatt fájhat a befektetők feje. Ghána például – akit éppen júniusban minősítettek le – nemrégiben bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul hitelért – írja a CNBC.

Ukrajna

Az ukrán gazdaság recessziója igencsak elmélyült az utóbbi néhány hónapban az orosz-ukrán konfliktus eredményeképpen. A Capital Economics elemzői szerint az ukrán gazdaság 5 százalékkal zsugorodott júliusban éves alapon, a júniusi 4,7 százalékos csökkenés után. A recesszió mellett jelentős kockázatot jelent az ukrán fizetőeszköz további leértékelődése, illetve az általános adósságteher emelkedése is.

A Moody’s idén áprilisban minősítette le az ukrán állampapírokat Caa3 tartományba (két fokkal az argentin besorolás alá) negatív kilátással. A hitelminősítő indoklásában a fokozódó geopolitikai konfliktusra hivatkozott, hangsúlyozva az ország külső likviditási helyzetét, valamint az orosz pénzügyi támogatások visszavonását és az import gáz árának emelkedését. A Moody’s meglátása szerint az ukrán GDP-arányos államadósság elérheti az 55-60 százalékos szintet az év végére, szemben a 2013 végi 40,5 százalékkal.

Mindazonáltal az elemzői közösség nem látja valószínűnek az ukrán államcsődöt, elsősorban a nyugati segítségeknek köszönhetően. Az Európai Unió már ígéretet tett egy 11 milliárd eurós segítségre, és további 17 milliárd dollár érkezhet az IMF-től is.

Egyiptom

Három évvel az „arab tavasz” forradalma után, a bizonytalan politikai helyzet továbbra is gyengíti az egyiptomi gazdaságot. Tavaly márciusban a Moody’s negatív kilátással Caa1-es szintre minősítette le az egyiptomi szuverén államadósságot. A hitelminősítő emellett arra figyelmeztetett, hogy 40 százalék az esélye annak, hogy Egyiptom csődbe megy az elkövetkező 5 évben.

Egyiptom_10„Egyiptom szuverén mérlege (beleértve az alacsony devizatartalékokat is), illetve külkereskedelmi egyenleg drámaian romlott az arab tavasz 2011-es kitörése óta, és folyamatosan igen törékeny állapotban van” – mondta a CNBC-nek Slim Feriani, az Advance Emerging Capital ügyvezető elnöke.

A szakértő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Egyiptom túl nagy mértékben támaszkodik régiós szomszédjainak segítségére, és kérdéses, mi lesz, ha ezek a támogatások elapadnak. A mai napig Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek 18 milliárd dollárnyi segítséget ígért közvetlen hitelek, üzemanyag- és más támogatások formájában. Emellett több milliárd dollár értékű befektetés érkezett a magánszektorból a lakó- és kereskedelmi ingatlanok területére is.

Egyiptom azonban komoly fizetési kockázatokkal kell szembenézzen, ha magára hagyják, és nem kap külső segítséget – véli Feriani.

Ghána

Az afrikai ország kormánya most augusztusban fordult segítségért az IMF-hez. A lépés bár nem volt váratlan, érdekes fordulatnak tekinthető, mivel néhány nappal a megkeresés előtt a kormány még úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek hitelt felvenni.

A lépés azonban nem lepte meg túlzottan a devizakereskedőket, akik jelentős figyelmet szenteltek a ghánai cedi idei 60 százalékos zuhanásának az amerikai dollárral szemben, a tavalyi 20 százalékos esés után.

A Moody’s júniusban szánta rá magát a ghánai szuverén adósság leminősítésére B1-től B2-re negatív kilátás mellett, a magas és egyre emelkedő adósságteherre hivatkozva. Előrejelzésük szerint Ghána GDP-arányos adóssága 65 százalékra emelkedhet 2015 végéig a 2013-as 55,7 százalékról.

Az afrikai állam kormánya mindeközben folyamatosan tagadja Ghána anyagi problémáinak súlyosságát, beleértve a vaskos költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányt, a növekvő inflációt és az alacsony devizatartalékokat – nyilatkozta a Stuart Culverhouse, az Exotix Partners vezető közgazdásza. A szakértő kiemelte, hogy a kormány ahelyett, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban szigorú költségvetési politikát folytatna, továbbra is az expanzív politika mellett teszi le a voksát.

A Moody’s meglátása szerint az IMF-fel való együttműködés pozitív hatással lehet a ghánai adósságkockázatra, amennyiben a fiskális túlköltekezés és az inflációs nyomás enyhülése megállítja a cedi leértékelődését. Az IMF a tervek szerint szeptembertől kezdi meg a tárgyalásokat a programról.