Megtornáztatta az INA árfolyamát a zágrábi lapértesülés, hogy a horvát kormány újabb 19 százalékos pakettet adna el a Molnak. Az elemzők sokallják a piaci árhoz képest 50 százalékos prémiumot.

A zágrábi Vecernji List értesülései szerint a horvát kormány újabb 19 százaléknyi INA részvénypakettet értékesítene a Molnak, 1,5 milliárd euróért. Az újság szerint még nem egyeztettek a felek. A hír nyomán először emelkedett az INA részvényárfolyama, majd visszakorrigált a csütörtöki záróárig.

Lehet, hogy kacsa

A hír könnyen lehet, hogy kacsa, hiszen a magyar olajtársaság INA-ban levő irányítási joga körül elég nagy viták voltak tavaly – emlékeztetett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: ráadásul a horvátokat erős nemzeti érdek is fűzi az olajcégükhöz. Amennyiben azonban létrejönne az ügylet – folytatta -, akkor bőven többségi tulajdonos lenne a Mol a horvát cégben. Bár a zágrábi kormány által várt értékesítési ár kicsit túlzónak tűnik, hiszen 50 százalékos prémiumot tartalmaz a jelenlegi piaci árhoz (3900 kuna körül forog az INA, s az állítólagos ajánlat 5900 kunáról szól) képest.

Elemzők eltérő véleményen

Mindezzel együtt Gabler Gergely úgy véli: elképzelhető, hogy a Mol vevő lenne a pakettre. Annak ellenére is, hogy az idei első félévben gyenge eredményeket produkált, jórészt a szíriai események hatására. Hosszú távon azonban jó befektetés lehet a tulajdoni hányad növelése.

Ezzel szemben Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője úgy nyilatkozott: ezen az áron elképzelhetetlennek tartja az üzletet, aligha fizetne a Mol 50 százalékos prémiumot.

Belpolitikai szálak

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az INA, mint horvát nemzeti olajvállalat, kiemelt tematikának számít a zágrábi belpolitikában. Különösen, amióta a Mol két lépcsőben, 2003-ban és 2008-ban, 47,1 százalékra növelte tulajdoni hányadát, s 2009 júniusától a menedzsmentjogokat is gyakorolja. Bár legutóbb a szocdemek vezette Kukuriku koalíció, mely nevét az alakuló ülésnek helyet adó zágrábi étteremről kapta, vette elő a témát 2011-ben, meg is nyerve ezzel a választásokat, azért nem ennyire egyértelmű a képlet. Az első nagyobb pakettet ugyanis épp a szociáldemokraták kormányzása idején nyerte el a Mol, míg a másodikat már a keresztény-konzervatív vezetés alatt.

Külön fejezete volt egyébként a választási kampánynak és a Mol-INA viszonynak, amikor tavaly nyáron Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató gyanúsított lett a volt horvát miniszterelnök, Ivo Sanader ügyében. A vád szerint – amelyet mind a Mol, mind Sanader, mind pedig Hernádi visszautasított – 2008-ban Sanader 10 millió euró fejében arról állapodott meg Hernádival, hogy minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy a Mol irányítást szerezzen az INA-ban. Mondani sem kell a tavaly decemberi választásokat követően, ahogy az várható volt, elvágták a magyar szálat a Sanader ügyben.

Róka fogta csuka

Észre kell venni, hogy a kétlépcsős privatizációt követően, a két nagytulajdonos a Róka fogta csuka klasszikus meséjét játszotta az INÁ-ban. Egyfelől, a válságévek alatt gyengélkedő finomítói üzletág miatt a Mol számára kulcsfontosságú volt az INA eredményének konszolidálása, különösen a kutatás-kitermelés szegmensben. Másfelől, az INA finomítói felújításra szorulnak, s a két nagy tulajdonos közül csak a Mol képes a társaságba invesztálni, a horvát állam nem költheti erre tulajdoni arányában az adófizetők pénzét.

Erősíti a zágrábi politikai osztály ellenérzéseit, hogy amióta a Mol átvette az irányítást, azóta jelentősen csökkent a káderalapon kiosztható állások száma a horvát nemzeti olajcégben. Látványos nagy parkett csata bontakozott ki a két fél között, amikor a Mol 2010. december 15. és 2011. január 14. között nyilvános vételi ajánlatott tett az INA akkoriban 8 százalékra tehető közkézhányadára. Így próbált 50 százalék fölé kerülni. A 2800 kunás ajánlat 60 százalékos prémiumot jelentett, ám hamarosan már e fölött is kereskedtek a részvénnyel, ugyanis Zágráb válaszuk a nyugdíjalapokat mozgósította, melyek feltornászták az árfolyamot, de a Molt sem kellett félteni, a magyar cégnek is voltak megbízottai. Elég az hozzá, hogy 2012 nyarán úgy fogalmazott a horvát kormány illetékese, hogy a Mol közel 50 százalékban, a horvát állam pedig több mint 45 százalékban tulajdonos.

Megosztott lehet a zágrábi vezetés

A folyamatos súrlódások ellenére nincs igazi veszélyben a magyar olajcég pozíciója az Európai Unióba éppen belépő Horvátországban. Aligha vitatható a pakett 47,1 százaléknyi része, miként a Mol és a horvát állam által kötött részvényesi megállapodás, amely a vállalatirányítást és az eredmény elszámolásának lehetőségét adja a magyar olajtársaságnak 50 százaléknál kisebb tulajdoni részesedéssel, szintén sérthetetlennek értékelhető az unió határain belül.

Elképzelhető tehát, hogy a zágrábi kormányzati körökben van olyan álláspont, mely szerint erényt kellene kovácsolni a hátrányból, vagy másként fogalmazva: ha már úgyis a Mol irányítja az INÁ-t, akkor minél nagyobb költségvetési bevételt kellene kisajtolni a magyar olajtársaságból. A horvát kormány megosztott lehet ebben a kérdésben, mert hivatalos cáfolat ugyan nem érkezett a lapértesülésre, de a pénzügyminiszter mégis úgy nyilatkozott: nem lenne helyes, ha egyetlen részvényt is eladnának a Molnak.