A lakosság rövid távú (a következő egy évre vonatkozó) lakás-felújítási és korszerűsítési kilátásai az idei második negyedévben – az első negyedéves csúcs után – kissé negatívan korrigáltak: mind a biztos, mind a valószínű szándékú körben némi csökkenés következett be. A lakossági szándékok szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás megújulhat kisebb-nagyobb mértékben. A felújítást tervezők bő egyharmada ehhez állami támogatást is igénybe venne – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.

A bejelentett kormányzati támogató intézkedések a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveire érezhetően pozitív hatással voltak, ez volt a fő tanulsága az első negyedévi (januári) felmérésnek. Áprilisban azonban ezek a kilátások negyedéves alapon kissé visszaestek. A járvány harmadik hullámának kibontakozása vélhetően nagyobb óvatosságra ösztönzött. Emellett egyre több információ, pontosító részlet került napvilágra az állami támogatások igénybevételének feltételeiről, valószínűleg ez is inkább negatívan hathatott.  Mindazonáltal a jelenlegi kilátások még így is sokkal derűlátóbbak az egy évvel ezelőttinél, vagy akár a korábbiaknál. A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13%-a tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg). Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 580 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez kb. 60 ezerrel kisebb szám az előző negyedévi, de csaknem 130 ezerrel nagyobb az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél.

A következő egy évre tervezett felújítási és korszerűsítési akciók, 2021. II. negyedév

(említési gyakoriság, százalék)

 BiztosanValószínűleg
Családi házak3,610,8
Panellakások2,17,2
Téglaépítésű társasházi lakások3,87,5
Összesen3,29,6

    Forrás: GKI felmérés

A legerőteljesebb a felújítási szándék a családi házak lakói körében érezhető, e háztartások 14-15%-a lehet érintett. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – valamivel kevesebb, mint 10%-uk hajlandó erre. A tégla építésű társasházakban lakók tervei e kettő között helyezkednek el (11-12%).

Felújítási tervekkel leginkább azok a háztartások foglalkoznak, ahol a háztartásfő a harmincas éveiben jár (18%), de az ennél fiatalabbak, azaz a 18-29 év közöttiek is elég aktívak (16%). Őket a negyvenes korosztály követi (14%). Az ötvenes éveiket taposók 8%-a készül nagyobb összeget költeni a lakására, míg a 60 felettiek körében ez az arány elenyésző (2%).

Budapesten a megkérdezett háztartások 9, a megyeszékhelyeken 12, az egyéb városokban 11, a községekben 15%-a készül felújításra. A községi lakásfelújításokat és korszerűsítéseket többféle állami forrás is támogatja, ez lehet a relatíve erőteljes a lakossági szándékok hátterében. Hazánk régiói közül a közép- és nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb aktivitás (a háztartások 19, illetve 16%-a készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható (14%).

A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők 36%-a szeretné részben állami támogatásból finanszírozni ezen akciókat. A támogatás igénybevétele közkedvelt a 30 év alattiak körében, a fiatalok 70%-a számít az államtól kapott forrásra. De az átlagosnál népszerűbb e támogatás a kisvárosi és a községi lakosok körében is (közel 50%-uk élne e lehetőséggel).