Miközben a háború negyedik hónapját zárja, Putyin a BRICS-országok vezetőivel találkozik éves csúcstalálkozójukon, amelynek idén gyakorlatilag Kína ad otthont. A BRICS – a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő csoportosulás rövidítése – 2006-ban jött létre, és 2009-ben tartotta első csúcstalálkozóját Oroszországban. A csoport a fejlődő országok szószólójaként tekint magára.  A tagok egyike sem ítélte el Oroszország invázióját. Kína és India, a második, illetve a hetedik legnagyobb gazdaság, a Moszkva elleni nemzetközi szankciók ellenére is növelte a kereskedelmet Oroszországgal.

A csoport 14. éves találkozóján Putyin felkérheti a BRICS-országokat, hogy hozzanak létre közös olaj- és gázfinomító létesítményeket Oroszországgal. A múlt hónapban az orosz TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy Denisz Manturov orosz ipari miniszter szerint ez segítene csökkenteni a blokk függőségét a „megbízhatatlan partnerek” energiaellátásától. Oroszország, amelyet kizártak a SWIFT nemzetközi banki átutalási rendszerből, nagyon szeretne eltávolodni a dollártól, amelyet az amerikai dominancia eszközének tekint. Korábbi találkozókon a BRICS-országok már tárgyaltak egy ilyen lépésről.

E hónap elején Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a szankciók „globális stagflációt” és élelmiszerválságot okozhatnak. Felszólította a BRICS-országokat, hogy működjenek együtt a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében. Áprilisban Sziluanov sürgette a BRICS-országokat, hogy a kereskedelmi elszámolásokat saját valutájukban rendezzék, és kerüljék az amerikai dollár használatát – írja a Russia Briefing című orosz hírmagazin.

Xi alternatív globális rendet javasolhat

Hszi Csin-ping kínai elnök valószínűleg a BRICS-országok támogatását fogja kérni az alternatív világrendről szóló elképzeléséhez, amelyet egy áprilisi fórumon mutatott be, mint az általa aláírt Globális Biztonsági Kezdeményezést. A GSI fő előfeltevése szerint az „abszolút biztonságra” való törekvés kontraproduktív. Ellenzi, hogy „a nemzeti biztonságot más országok bizonytalanságára építsék”. A GSI-nek lehet támogatója Putyin, aki hetekkel az ukrajnai invázió február 24-i megindítása előtt Pekingben járt. Akkor Kína és Oroszország 5000 szavas „határok nélküli” partnerséget írt alá, amelynek célja a „globális hegemónia” megkérdőjelezése volt, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna az Egyesült Államokat.

India azonban ellenállna egy Kína által vezetett biztonsági keretnek. A BRICS-csúcstalálkozó idei kiadásán kívülállónak számító India kényszerhelyzetben van, mivel szinte teljes mértékben függ az orosz fegyverektől, és egyre szorosabb ideológiai és politikai kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal. India és Kína ellentéte nem is lehetne élesebb. Bár az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikájuk hasonló, India és Kína nagyon eltérő világnézetek alapján működik. India, a demokrácia, szemben áll Kínával a Himalája szárazföldi határán. Mindkét oldalról több ezer katona állomásozik a világ legmagasabban fekvő harcmezején, zord terepen és jeges hőmérsékleten. India és Kína osztozik a világ leghosszabb vitatott határán.

A helyzetet bonyolítja, hogy India az oroszok által szállított fegyverektől függ. A becslések eltérőek, de azt sugallják, hogy India régi védelmi felszereléseinek 60-85%-a orosz gyártmányú. India ugyanakkor az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni stratégiájának is a gerincét képezi, amellyel a Biden-kormányzat az egyre magabiztosabb Kínával szemben próbál fellépni az ázsiai-csendes-óceáni térségben. „Miközben a Kína-Oroszország kapcsolat egyre nagyobb lendületet vesz, India és Oroszország kapcsolata is sérül. Oroszország nyíltan kifejezte nemtetszését az indo-csendes-óceáni koncepcióval és a négyoldalú biztonsági párbeszéddel kapcsolatban, amelynek India fontos tagja” – mondta Harsh V. Pant, az Observer Research Foundation munkatársa.

India az USA-t, Ausztráliát és Japánt magában foglaló informális biztonsági csoportosulás, a Quad egyik kulcsfontosságú tagja. Peking bírálta a csoportot, „ázsiai NATO-nak” nevezve azt. „Oroszország kapcsolata Kínával tovább fog nőni, és ennek következtében India kapcsolata Oroszországgal tovább fog gyengülni. Rövid távon azonban Indiának kezelnie kell Oroszországot” – mondta Pant, aki az ORF, egy újdelhi székhelyű agytröszt tanulmányok és külpolitika alelnöke.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/06/22/vladimir-putin-to-address-brics-russia-invasion-of-ukraine.html