Élénkítheti a lakáshitelezést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint, hogy a lakáshitelek állami kamattámogatásának köszönhetően a jelenlegi 13 százalék körüli kamatszint 9 százalékra csökken a támogatási időszak elején. Az MNB szerdán sajtótájékoztatón mutatta be 2012. második negyedévére vonatkozó hitelezési felmérésének eredményeit.

Homolya Dániel, az MNB vezető közgazdasági elemzője a lakáshitelekről szólva kiemelte, hogy a teljes hitelköltség csökkenése miatt a bankok aktívabbá válnak a piacon, amely ugyan “nem jelentős, de érzékelhető” növekedést okozhat az új kihelyezésekben. A szakértő elmondta azt is, hogy tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek a második negyedévben.

A 2012 júliusában végzett hitelezési felmérés megállapítja, hogy 2012 második negyedévében mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek, ami az elmúlt negyedévekhez képest némi korrekciót jelent. A bankok a háztartási hitelek iránti kereslet növekedésére számítanak; az elmozdulást a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás beindulása okozza – emelte ki Homolya Dániel. Hozzáfűzte: a kamattámogatás jelentősen csökkenti a jelenlegi 13 százalék körüli kamatszintet, így a támogatott lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége 9 százalék körül alakul a támogatási időszak elején.

Az MNB jelentése szerint a lakáshiteleknél a bankok negyede enyhített a hitelezési feltételeken, ami elsősorban a magasabb megengedett jövedelemarányos törlesztőrészletben és hitelfedezeti mutatóban, illetve az alacsonyabb kamatfelárban jelentkezett. A következő félévre adott várakozásokban kettős kép figyelhető meg: egyrészt a bankok nettó 44 százaléka tervez szigorítani a kockázatosabb hitelek prémiumán, azaz ennyivel többen, mint ahányan enyhítenének. Másrészt további enyhítés várható ezzel szemben egyéb ár- és nem árjellegű hitelezési feltételekben, elsősorban a hitelkamat és forrásköltség közötti rés, illetve a hitelfolyósításért felszámolt díjak összegében. Mindezek eredőjeként mindössze 4 százalékkal több bank tervez szigorítania 2012 második felét lefedő időszakban.

A fogyasztási hitelek feltételeit a bankok 7,5 százalékos többsége enyhítette, és az év második felében nettó 22 százalékuk további enyhítést tervez – olvasható a felmérésben. A vállalati szegmensben – a háztartási hitelekkel ellentétben – nem számoltak be korrekcióról, a korábbi negyedévekhez hasonlóan további szigorítások figyelhetők meg a hitelezési feltételekben. Mindeközben az első negyedév óta a szigorodó feltételek magyarázatában egyre kisebb a hitelezési képesség súlya, újra erősebben hat az alacsony hitelezési hajlandóság – jelezte Homolya Dániel, hozzátéve, hogy a korábban megfigyelt tendenciához hasonlóan az előző negyedévhez képest a rövid lejáratú hitelek iránt tovább nőtt, míg a hosszú távú hitelek iránt tovább csökkent a kereslet.

A felmérésből kiderül, hogy a második negyedévben – az előző negyedévi adatokhoz képest többen – a bankok mintegy nettó 30 százaléka jelzett szigorítást a nagy- és közepes vállalatok, illetve a kis- és mikrovállalatok esetében. A szigorítások a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is. A következő félévben a vállalati hitelfeltételek további szigorodása várható a bankok válaszai alapján – hívta fel a figyelmet az MNB vezető közgazdasági elemzője. Szólt arról is, hogy az önkormányzati ágazatban szintén szigorodtak a hitelezési feltételek az előző negyedévben, amit a bankok által észlelt növekvő kockázatok indokolnak.

A jegybank 2003 tavaszán indította el kérdőíves felmérését, amellyel a magyarországi kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát vizsgálja. A negyedévente végzett hitelezési felmérés bemutatja, hogy a bankok hogyan látják a hitelpiac helyzetét. A most publikált jelentés a 2012 júliusában történt megkereséseken alapul: egyrészt a 2012 második negyedévére visszatekintő, másrészt a 2012 harmadik és negyedik negyedévét lefedő időszakra előretekintő banki várakozásokat tükrözi.