Ahány ház, annyi szokás. Bár a mondás alapvetően nem az épületekre, hanem a bennük élő emberek eltérő viselkedésére utal, az építészet, az építőipar helyzetét is pontosan leírja.

A globalizáció hatása ezt az ágazatot sem kerülte el, a szereplők előtt álló kihívások, feladatok, a jövőt meghatározó tendenciák egyre inkább univerzális jellegűek, de a PlanRadar friss kutatásának eredménye megerősítette, hogy a helyi körülmények, adottságok, az elérhető alapanyagok, az építkezők ízlése, egyedi igényei miatt a különbségek is megmaradnak az egyes térségek, államok között. A bécsi székhelyű, építőipari szoftverét már Magyarországon is forgalmazó cég 12 országban (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Olaszország, Egyesült Arab Emírségek és Lengyelország) mérte fel, hogy milyen tendenciák alakítják az építészet jövőjét. A kutatás legfontosabb megállapításait 7 pontban összegeztük.

A PlanRadar munkatársai az építészet jövőjéről szóló előrejelzéseket, szabályzatokat és elemzéseket vizsgálták. Nyilvánosan elérhető adatokat szereztek be szakértőktől, független intézményektől, szakmai szövetségektől és állami szervektől a prioritások, törekvések és stratégiák megértése érdekében.

1. Fenntarthatóság: A vizsgált országok vezető építészeti testületei és szakértői egyértelműen és egybehangzóan elkötelezettek a fenntarthatóság javítása mellett. Az épületek felépítése, használata és lebontása a globális szén-dioxid kibocsátás csaknem 40 százalékáért felelős, ezért a szakma képviselői világszerte tisztában vannak felelősségükkel, szerepükkel a kedvezőtlen arány csökkentésében.

2. Nettó zéró kibocsátású épületek: A kutatás eredménye szerint a vizsgált 12-ből 10 országban az ágazat jövőjét meghatározó, fontos tendencia. A törekvés lényege, hogy ezekben az épületekben (a felhasznált anyagok gyártásától kezdve a lebontásukig, vagyis a teljes életcikluson át) nullára kell kihozni a szén-dioxid kibocsátás egyenlegét. Ahol ez nem lehetséges, ott pedig kompenzációs rendszert kell alkalmazni. Magyarország kissé kilóg a sorból, nálunk ez a téma a felmérés szerint nem szerepel a legfontosabb tényezők között.

3. Élhetőség és emberközpontú tervezés: A 12-ből 7 országban szerepel a prioritások között. Egyre nagyobb a tudatosság az iránt, hogy az épületek nem pusztán, munka-, alvó- vagy időtöltési helyek, úgy is megtervezhetők, hogy javítsák az emberek életminőségét, egészségét és jóllétét. Bár ez a felismerés régóta az építészeti elméletek és képzési programok részét képezi, a kutatás készítői örömmel tapasztalták, hogy több ország építészeti szabályzataiban is megjelenik.

4. Épületek, mint a környezet részei: Az épületek sok évig a környezet, a helyszíni adottságok figyelmen kívül hagyásával, hasonló anyagokból és tervek alapján készültek. A vizsgált országok felében az építészek váltottak, ma már érzékenyebbek a környezetre, az épületeket körülvevő tájkép, a természetes fény, a tájolás, az időjárás és egyéb tényezők is befolyásolják a munkájukat.

5. Ellenállás a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben: A klímaváltozás miatt a 12 országból 5-ben fokozott ellenállással rendelkező épületeket készülnek tervezni a jövőben. Különösen azokban az államokban, amelyeket közvetlenül is érintettek a szélsőséges időjárási körülmények.

6. Épületek újrafelhasználása és újrahasznosítása: A történelem nagy részében az új épületek tervezése, felépítése volt az elsődleges szempont. A fenntarthatósági aggodalmak miatt azonban a 12 ország közül 6-ban a meglévő szerkezetek újrafelhasználása vagy átalakítása fontos tendencia lesz a jövő építészetében.

7. Új hangsúlyok a helyi várostervezésben: A gépjárműforgalom csökkentése, valamint az ingázási idők mérséklése érdekében a helyi várostervezők arra összpontosítanak, hogy a szolgáltatásokat (az élelmiszerüzletektől az egészségügyi szolgáltatókon keresztül a munkaterekig) az otthonoktól gyalogszerrel is elérhető távolságban helyezzék el. A vizsgált országok egyharmadának építészei ezt fontos tendenciaként jelölték meg.

Ami a magyar sajátosságokat illeti, az már kiderült, hogy a nettó zéró kibocsátású épületek nem szerepelnek a prioritási listánkon. Az épületek megfelelő szigetelése azonban igen, a lengyelekkel együtt nálunk ez kiemelt kérdés, aminek egyik oka az lehet, hogy a többi vizsgált országban már a múltban is törekedtek a minőség javítására, így az nem szerepel a jövőt befolyásoló tényezők között. Az új, innovatív építőanyagok felhasználásában is a konzervatívabbak közé tartozunk, kizárólag a fát és a keresztrétegelt fát tekintjük olyan lehetőségnek, amellyel a jövőben szívesen kísérleteznénk. A kutatás részletes összefoglalóját ITT megtalálják.

***

A PlanRadar egy platform- és eszközfüggetlen webalapú SaaS-megoldás (Software as a Service), építési és ingatlanprojektek dokumentációjához és kommunikációjához. Minden munkafolyamat optimalizálására használható, a hiba- és feladatkezeléstől kezdve, a karbantartáson, épületellenőrzésen, és építési dokumentáción keresztül, egészen az átadás-átvételig. Az alkalmazás telepítés nélkül elérhető minden webes felületen, valamint okostelefon és táblagép applikációként is, melyek természetesen az összes szoftverre optimalizálva vannak. Segítségével a felhasználók minden információt megoszthatnak egymással, legyen szó akár a digitális alaprajzokról vagy BIM-modellekről, valamint nyomon is követhetik ezeket. A munkafolyamatok digitalizálásával a PlanRadar csökkenti a hibák gyakoriságát, időt takarít meg minden érintett fél számára, és nagymértékű hatékonyságnövekedést tesz lehetővé: az ügyfelek beszámolói szerint akár heti 7 munkaórát is megtakarítanak. A bécsi székhellyel rendelkező vállalat jelenleg több mint 14 500 ügyfelet szolgál ki több mint 60 országból.