Vasárnap elhagyta Kínát az a száz magyar, akik a kínai kormány vendégeként az ország négy városában – nyári táborok keretében – ízelítőt kaptak a kínai kultúrából, tanulhattak kínaiul és ismerkedhettek a hétköznapi Kínával.

Vasárnap elhagyta Kínát az a száz magyar, akik a kínai kormány vendégeként az ország négy városában – nyári táborok keretében – ízelítőt kaptak a kínai kultúrából, tanulhattak kínaiul és ismerkedhettek a hétköznapi Kínával.A két hét során a kilencven gimnazista és tíz kísérőjük először a kínai főváros “kötelező” nevezetességeivel ismerkedett néhány napig, majd a délnyugat-kínai Csungkingban (Chongqing), az északkeleti Harbinban (Harpin) és a kelet-kínai metropoliszban, Sanghajban egy-egy fogadó oktatási intézmény, illetve a Konfuciusz intézetek központjának a szervezésében töltöttek másfél hetet.

A diákok kísérői, illetve a sanghaji, valamint a csungkingi diplomaták az MTI-nek elmondták, hogy a diákok valamennyi helyszínről rengeteg élménnyel, tudással és új tapasztalattal tértek haza. Programjuk során nyelvórákon vettek részt, de megnézhették és kipróbálhatták például az álarcfestést, a papírkivágást, a kínai csomózás művészetét, ízelítőt kaphattak a tajcsiból és a kungfuból is.

Lenkefi Myrtill, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanára szerint a Kínában töltött hetek egyik legnagyobb “ajándéka”, hogy a 14-18 év közötti fiatalok közvetlen közelről megismerkedhettek egy másfajta világgal, az övékétől eltérő életformával, és bár kritikusan szemlélődtek, “levetkőztek egy sor olyan előítéletet, amit magukkal hoztak”.

Csungkingban talán ez volt az eddigi legnagyobb magyar “küldöttség”, de az biztos, hogy ennyi magyar diák egyszerre még nem vetődött a Szecsuáni-medencének e vidékére – mondta Németh Miklós konzul. Felidézte, hogy a foglalkozások mellett a fiatalok megnézhették a világörökségként nyilvántartott tacui (Dazu) sziklába faragott templomot is. Vendégül látták őket a főkonzulátuson is, ahol kérdeztek például a kínai “egykepolitikáról”, a nők helyzetéről, de még a nyugdíjrendszerről is.

Hamar Imre, az ELTE Konfuciusz Intézetének Kínában tartózkodó igazgatója, aki többször is felkereste a magyar diákokat, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyári tábor kiváló alkalom a különböző kultúrákban élők közeledésének elősegítésére. Magyarországon egyre nagyobb az igény a kínai kultúra, azon belül is a kínai nyelv megismerésére, amit mindennél jobban kifejez, hogy mind több helyen nyílnak vidéki középiskolai szakkörök, és indul kínai nyelvoktatás. Míg idén az egyetemek, középiskolák és a tanfolyamok keretében körülbelül 1200 diákot tanítottak, addig jövőre ez a szám 1500 körülire fog bővülni – tette hozzá Hamar Imre.

Tíz magyar iskola kilencven diákja és kísérőik a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) meghívására érkeztek az országba a 2008. évi szecsuáni földrengés után nyújtott magyar segítség viszonzásaként. A több mint 70 ezer halálos áldozatot követelő, pusztító erejű földrengés helyszínéről Magyarország akkor ötven gyereket látott vendégül.