2024 április 24

Tovább lassult a drágulás az albérletpiacon

  • Felemás képet mutat az albérletpiac. Országosan a lakbérek augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a drágulás. Havi szinten viszont tovább lassult az albérlet-áremelkedés üteme.
  • Az infláció hatását is figyelembe véve, azaz reálértéken az albérletárak még mindig járvány előtti szinten vannak.
  • A szeptember végi budapesti kínálat szerint a fővárosban 200 ezer forint volt a kiadó lakások átlagos bérleti díja. A megyeszékhelyek közül Veszprémben és Székesfehérváron 150-150 ezer, Debrecenben 145 ezer, Győrben 135 ezer, Szegeden 130 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forintot tett ki.
  • Budapesten a mostani albérletkínálat közel negyedénél 150 ezer forint alatt marad a bérleti díj. A megyeszékhelyeken pedig 7-87 százalékot tesz ki a 100 ezer forintnál olcsóbb bérelhető lakások aránya a tulajdonosok kínálatában. Veszprémben a legalacsonyabb, Salgótarjánban a legmagasabb az arányuk.

Az országos albérletpiac ott folytatta, ahol korábban abbahagyta. Júliushoz hasonlóan augusztusban is jelentős lakbéremelkedés történt éves szinten, havi összevetésben azonban folytatódott a drágulás tempója – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez készült elemzésből, amely a kínálati piacra szeptember végén jellemző átlagos bérleti díjakat is bemutatja.

Harmadik hónapja tart az albérlet-áremelkedés lassulása

Az országos átlagos nézve augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a növekedés a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Júliushoz képest országosan 1,5 százalékkal, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ez pedig jelentős lassulást jelent a júliusi 2,3 és 3 százalékos havi áremelkedéshez képest.

“Augusztus sorrendben a harmadik hónap, amikor országosan és a fővárosban is lassult a drágulás üteme. Ráadásul abban a hónapban, amely a felsőoktatási tanév indulása előtt főszezont jelent a piacon” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kiemelte: “Az albérletárak alakulását hosszabb távon, az infláció hatását is figyelembe véve még a járvány előtti szinten van a piac. Ez abból látható, hogy a 2015-höz képest reálértéken 2019 végén 30 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, míg idén augusztusban 25 százalékkal haladták meg azt a szintet.

Mekkora az olcsóbb albérletek aránya Budapesten és a megyeszékhelyeken?

Az ingatlan.com elemzése ismerteti, hogy szeptember végén a Budapesten és a megyeszékhelyeken átlagosan mennyiért kínálták a bérelhető lakóingatlanokat. A fővárosban 200 ezer forint az átlag.  A három legdrágább kerület az V., a II. és a XII., ezekben a városrészekben 245-280 ezer forint az átlaglakbér. Budapesten belül XXIII. kerület a legolcsóbb 135 ezer forintos összeggel, utána következik a X., a XV., a XVIII., a XIX., XXI. kerület egyaránt 150 ezer forintos bérleti díjjal. Budapesten a 150 ezer forint alatti albérletek aránya a tulajdonosok kínálatában 24 százalékot tett ki szeptember végén, az V. kerületben 8 százalékos, a XXIII.-ban azonban 70 százalékos volt a részesedésük.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár és Veszprém a legdrágább város, itt szintén 150 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Debrecen 145 ezer forint, Tatabányán és Győrben 135-135 ezer, Szegeden 130 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forintért. A megyeszékhelyeken a 100 ezer forint alatti kategóriába sorolhatóak az olcsóbb kategóriába a tulajdonosok kínálatán belül. Debrecenben, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron és Veszprémben 7-16 százalékos az arányuk, a másik véglet Salgótarján és Kaposvár, ahol a kínálat 87, illetve 70 százalékát adják a havi 100 ezer forint alacsonyabb áron.