Nyugdíjmegtakarítás: akár 7 millió forint veszteséget is jelenthetett a forintgyengülés 30 év alatt

A forint már sok éve trendszerűen gyengül a nyugati devizákkal szemben. Ennek következtében sokan vélekednek úgy, hogy hosszú távú nyugdíjmegtakarításaikat érdemes több pénznem között is megosztani. Az eurós befektetések kézenfekvő megoldásnak tűnhetnek ebből a szempontból. De milyen buktatókra kell odafigyelni ilyen esetben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az eurós megtakarításoknak?

A Magyar Nemzeti Bank honlapján 22 évre visszamenőleg lehet megtekinteni a forint és az euró keresztárfolyamának alakulását. 1999-ben egy euróért még csak alig 250 forintot kellett adni, míg 2021. áprilisban ugyanez az érték már 360 fölé emelkedett. Ebből kiszámítható, hogy 22 év alatt a magyar deviza összesen csaknem 45%-ot gyengült az uniós fizetőeszközhöz képest. (Ez kb. 1,7%-os évesített leértékelődésnek felel meg.)

Mennyit számít 1,7 százalékpont hozamkülönbség?

Ugyan első ránézésre nem tűnik soknak az évi 1,7 százalékpontos forintgyengülés, de a hosszú távú befektetések esetében ez már érdemi hozamot jelentene. Ha valaki 30 éven keresztül félretesz havi 30 000 forintot egy nyugdíjcélú megtakarításba, neki kereken 7 millió forint különbséget eredményez ez a hozamkülönbség, mai értéken. (3%-os inflációval számolva.)

Hogyan lehet védekezni a forintgyengülés ellen?

A fizetőeszköz gyengülése sok magyar befektetőt aggodalomra késztet: hiszen senki nem szeretné végignézni a pénze relatív elértéktelenedését. Aki úgy véli, hogy a forint gyengülő trendje a következő évtizedekben is hasonlóképpen folytatódni fog (amire természetesen nincs bizonyíték), ő ezt a kockázatot megpróbálhatja kivédeni más pénznemekben való megtakarítással. Jó hír, hogy a különféle befektetési konstrukciókon keresztül már erre is van lehetőség.

Hogyan lehet euróban megtakarítani hosszú távra?

A hosszú távú befektetések egyik legkedveltebb típusa a nyugdíjcélú megtakarítás. Az életpályája során befizetett járulékai alapján ugyan mindenki számíthat valamennyi állami nyugdíjra, mégis milliós nagyságrendben vélekednek úgy a magyarok, hogy szükséges takarékoskodniuk saját idős korukra. A nyugdíjmegtakarításoknak három államilag támogatott formája is elérhető: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül némelyik esetben egészen könnyedén, másutt szinte egyáltalán nem lehetséges euró-alapú befektetéseket eszközölni, így a körültekintő választás elengedhetetlen.

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a megtakarítás kizárólag forintban lehetséges, és a tagok minimális döntési jogkörrel rendelkeznek a befektetéseket illetően. Kiválaszthatják, hogy a néhány (általában 3-6) alapértelmezett portfólió közül melyikbe fektessék az általuk befizetett díjakat. A különböző portfóliók más-más kockázati szinttel bírnak, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb lehetőséget. Ezen túl azonban semmilyen részvétel nem lehetséges, és a portfóliók túlnyomó része magyar értékpapírokban kerül befektetésre. Így az eurós befektetések által nyújtott lehetőségek kihasználására itt nem igazán van lehetőség.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A NYESZ egy speciális értékpapírszámla, melynek egyenlegéhez csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet hozzáférni adómentesen. Ezt a kötöttséget kompenzálja az évi 20%-os állami támogatás (SZJA-visszatérítés), amely mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak közös tulajdonsága. A NYESZ-tulajdonosok elméletben igen széles körű palettáról válogathatnak: befektethetnek az EGT-térség országaiban kibocsátott állampapírokba, egyedi értékpapírokba és befektetési alapokba is. Azonban a számlát kizárólag forintban lehet vezetni, így sok helyen nagyon leszűkülnek a befektetési lehetőségek. Sajnos csak elvétve lehet találni olyan alapokat, amelyeken keresztül például európai részvények hozamaiból lehetne részesedni.

Nyugdíjbiztosítás

A három forma közül a nyugdíjbiztosítások kínálják a legegyszerűbb lehetőséget arra, hogy eurós befektetéseket eszközöljünk. A megtakarítók számos biztosítónál választhatnak eurós módozatot, ami azt jelenti, hogy euróban kell megtakarítaniuk és a befektetés is eurós alapokba történik. A konkrét portfólió összeállításában az ügyfél viszonylag szabad kezet kap: jellemzően 10-20 befektetési alap közül választhat a kockázattűrő képességének megfelelően. Ilyen módon tehát a megtakarítók nem csak a tényleges befektetési teljesítménnyel, hanem az esetleges forintgyengüléssel is hozamra tehetnek szert. Az eurós megtakarítások közül a Bankmonitor kalkulátorában is lehet válogatni.

Mennyi SZJA-visszatérítés kapható az eurós módozatoknál?

Az öngondoskodás fontosságát az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja a saját nyugdíjukra előtakarékoskodókat. A támogatás mértéke az éves befizetések 20%-a, de legfeljebb évi 280 000 forint. Ez a pénz az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból lesz visszatérítve, így a támogatás kihasználásának feltétele, hogy a megtakarító fizessen SZJA-t. Eurós megtakarítások esetében az adóvisszatérítés konkrét összegének kiszámítása az adott év utolsó napján közzétett hivatalos MNB-árfolyam szerint történik. Azaz, ha valaki 1 000 eurót takarított meg egy év során, és december 31-én az euró hivatalos árfolyama 360 forint, akkor 72 000 forintnak megfelelő állami támogatásra jogosult.

Kinek javasolt euróban megtakarítani?

Racionális magatartás a befektetők részéről, ha mindennemű kockázat szerint (így devizák szerint is) szeretnék diverzifikálni a portfóliójukat. Aki úgy érzi, hogy számára biztonságot jelentene a vagyona különböző pénznemek közti megosztása, ő dönthet úgy, hogy euróban (is) tesz félre idős korára. De fontos, hogy ilyenkor a döntés inkább kockázatporlasztás céljával történik, nem pedig devizaárfolyam-spekulációra irányul. Az árfolyamok jövőbeli alakulását senki nem látja előre, így a döntés mindig hordoz magával némi kockázatot.