Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók hétfőn, miután több nagy hitelintézet arra figyelmeztetett, hogy súlyos veszteségeket szenvedhet el egy amerikai fedezeti alap miatt.

A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,04 százalékkal, az S&P 500-as mutató 0,13 százalékkal, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 0,26 százalékkal esett a nyitásban. A Nomura japán és a Crédit Suisse svájci bank hétfőn bejelentette, hogy jelentős veszteség érte, mert egy amerikai fedezeti alap fedezethiány miatt kénytelen volt eladni egyes nagy amerikai médiavállalatok és kínai technológiai cégek részvényeit.

Bár nem közölték az érintett alap nevét, egyes források szerint az Archegos Capitalról van szó. Félő, hogy más hitelintézetek is Archegos Capitaléhoz hasonló kényszerlikvidálást hajtottak végre. A Bloomberg hírügynökség értesülései szerint a New York-i székhelyű Archegos Capital pénteken több mint 20 milliárd dollár értékben kényszerült részvényeket eladni fedezethiány miatt. Ennek az volt az oka, hogy a múlt héten jelentősen csökkent a ViacomCBS amerikai médiavállalat árfolyama, az Archegos Capital viszont long pozícióra rengeteg részvényt vett, jelentős tőkeáttéttel. Több nagy befektetési bank, köztük a Goldman Sachs és a Crédit Suisse is pótlólagos tőkét kért az Archegos Capitaltól a veszteség fedezésére, aminek aztán kényszerlikvidálás lett a vége.

A Nomura 16,3 százalékos mínuszban zárta a kereskedést hétfőn a tokiói tőzsdén, miután elismerte, 2 milliárd dolláros veszteség érheti egy amerikai ügyfél miatt. A Crédit Suisse délután több mint 16 százalékos veszteségben forgott a zürichi tőzsdén, miután közölte, hogy jelentős veszteséget szenvedhet el az első negyedévben. Az amerikai nagybankok – a Bank of America, a Citigroup, a PMorgan Chase, a Goldman Sachs, a Wells Fargo és a Morgan Stanley – 0,8 százalék és 3,3 százalék közötti mínuszban várta a nyitást. A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken London kivételével emelkednek az indexek. Hétfő délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,28 százalékos mínuszban, míg a frankfurti DAX-index 0,46 százalékos, a párizsi CAC-40 0,40 százalékos, a milánói FTSE MIB 0,16 százalékos, a madridi IBEX 35 mutató 0,02 százalékos, az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül pedig az EuroStoxx50 0,38 százalékos pluszban állt.

A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1789 dollárt adtak, 0,06 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,07 százalékkal drágult a dollár, 109,72 jenen forgott. Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,90 százalékkal, 1716,46 dollárra, az áprilisi szállítású aranyé pedig 0,59 százalékkal, 1722,10 dollárra esett a New York-i árupiacon. A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken.

A júniusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,61 százalékos mínuszban, 64,04 dolláron, a májusi szállítású WTI pedig 0,57 százalékos veszteségben, 60,62 dolláron forgott fél négykor. Pénteken 1 százalékot meghaladó emelkedéssel zártak a New York-i tőzsdeindexek: a Dow Jones ipari átlag 1,39 százalékkal, 33 072,88 pontra, az S&P 500-as mutató 1,66 százalékkal, 3974,54 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig 1,24 százalékkal, 13 138,73 pontra ugrott.