A mezőgazdasági termelés 2020-ban az előző évi áron 2,2 százalékkal csökkent, folyó áron viszont a 7,2 százalékos áremelkedés jóvoltából 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növénytermesztés változatlan áron számolt termelése 3,3 százalékkal, az állattenyésztésé 1,3 százalékkal csökkent 2019-hez képest. A 10,3 százalékos és a 3,2 százalékos árváltozás hatásával együtt a termelési érték 6,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal nőtt – közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A mezőgazdaság tavalyi kibocsátása elérte a 2973 milliárd forintot. Ebből 1733 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1026 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett. Novemberben kiadott első becsléséhez képest mindössze 20 milliárd forinttal (0,67 százalékkal) javította felfelé a mezőgazdaság teljes tavalyi kibocsátási értékét a KSH. A növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal vette ki a részét a teljesítményből, az alaptevékenységek aránya az elmúlt tíz év alatt 1-2 százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

A bruttó hozzáadott érték – 1281 milliárd forint – előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, amit a 17,6 százalékos árindex segített, derül ki a KSH friss adataiból. A folyó termelőfelhasználás volumene 0,9 százalékkal, az ára 0,4 százalékkal növekedett, értéke összességében 1,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaesését mutatta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését – jegyezte meg a KSH.

Az előzetes adatok szerint a teljes mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta. A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a tavaszi aszály, a kalászosok betakarítását nehezítő csapadékos nyári hónapok és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj – árpa, kukorica, paradicsom – jelent kivételt. A gabonafélék termése 2,1 százalékkal lett kevesebb az előző évi magas bázishoz képest. A 8,9 százalékos drágulással a termelés értéke 6,7 százalékkal nőtt. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termése 7,0 százalékkal csökkent, a kukoricáé 1,3 százalékkal nőtt.

Az árpa termésmennyisége 3,6 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Az ipari növények volumene 3,8 százalékkal, a növénycsoport nagy részét kitevő repce terméseredménye 5,8 százalékkal, a napraforgóé 2,3 százalékkal esett vissza. A cukorrépából 7,7 százalékkal termett kevesebb. A kertészeti termékek termésmennyisége 0,6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az áremelkedés 5,4 százalékos mértékével értékben 4,7 százalékos növekedést mutatott. A gyümölcsfélék termésmennyisége a tavaszi fagyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt 18 százalékkal csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 25 százalékkal visszaesett.

A szőlő mennyisége is csökkent, 8,0 százalékkal, ennek ellenére a szakemberek kiváló évjárattal számolnak. Az állattenyésztés kibocsátását az új koronavírus okozta járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták. Az élő állatok átlagos mennyisége 2,4 százalékkal csökkent, ezen belül a szarvasmarháé 1,0 százalékkal nőtt, a sertésé 1,0 és a baromfié 5,0 százalékkal csökkent. Az állati termékek mennyisége összességében 1,3 százalékkal emelkedett. A tejtermelés, a tejkvóta 2015-ös kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2020-ban felvásárolt tejmennyiség 1575 millió liter volt, 2,7 százalékkal több az előző évinél.