2024 április 17

Bevásárolt az MVM a Déli Áramlatból

A közlemény szerint az MVM műszaki, jogi és üzleti szakértők bevonásával folytat tárgyalásokat a projekt magyarországi szakaszáról a Déli Áramlat Zrt. másik 50 százalékos tulajdonosa, a Gazprom képviselőivel.

„Az MVM sikeres, regionálisan is meghatározó, nemzeti energiaipari vállalatcsoporttá kíván válni. Növekedési stratégiánk végrehajtásának újabb jelentős lépése a Déli Áramlat vezeték magyar szakaszát előkészítő társaság 50 százalékának megvásárlása. Ezzel komoly mértékben növelhetjük a társaságcsoport szerepét a gázinfrastruktúra területén.” – idézi a közlemény Baji Csabát, az MVM elnök-vezérigazgatóját.

A közlemény tartalmazza azt is, hogy az MVM közgyűlést tartott, amelyen tárgyaltak a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről, továbbá új vezető tisztségviselőket is választottak.

Az MVM igazgatóságának tagja lett Nyikos Péter, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóságának ügyvezető igazgatója, aki 2012 májusa óta az MVM felügyelőbizottságának tagja volt, erről a megbízatásáról most lemondott. Az MVM felügyelőbizottságának új tagja Bartal Tamás, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóság igazgatója.

A közgyűlés Vértesi Erőművel kapcsolatban beszámolót hallgatott meg, az erőmű jövőjével kapcsolatos javaslatot pedig egy újabb, még az idén tartandó közgyűlés napirendjére veszi az MVM.

A közlemény ismerteti, hogy a Vértesi Erőmű a 2009 előtt megkötött villamosenergia-kereskedelmi ügyletek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel, amit saját erejéből nem volt képes megfizetni. Az MVM jelenlegi vezetése másfél év alatt egy elkerülhetetlen csődeljárás és végül sikeres csődegyezség keretében konszolidálta az erőműtársaság működését. A csődegyezség alapját olyan középtávú reorganizációs terv képezte, amely 2014 végéig biztosította volna az erőmű működését. Ugyanakkor a kedvezőtlen piaci folyamatok, köztük a villamos energia piaci árának alakulása, jelentősen befolyásolják a Vértesi Erőmű működési feltételeit. Ezt tetézte, hogy az Európai Bizottság a szénipari szerkezetátalakítási hozzájárulás, az úgynevezett „szénfillér” keretéből történő kifizetés iránti kérelmet még nem hagyta jóvá.