Joe Biden amerikai elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy orosz kollégája személyes szankciókkal szembesülhet, ha Moszkva zöld utat ad a támadásra. Oroszország mintegy 100 000 katonát állomásoztat Ukrajna határának különböző pontjain, és nagy a félelem arra vonatkozóan, hogy megtámadhatja szomszédját, bár Moszkva többször is tagadta, hogy ezt tervezi.

A nyugati szövetségesek nem kockáztatnak, a NATO készenlétbe helyezi erőit, és több hajóval és vadászgéppel erősíti meg pozícióit Kelet-Európában. Az Egyesült Államok katonák ezreit helyezte fokozott készültségbe, ami azt jelenti, hogy készek fellépni, ha a válság eszkalálódik.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU már kijelentette, hogy Oroszország új szankciókkal sújtja gazdaságának kulcsfontosságú személyeit és ágazatait, ha megtámadja Ukrajnát. Az Egyesült Államok azonban kedden adta eddigi legegyértelműbb jelét, hogy meg akarja bénítani Oroszország gazdaságát – ami valószínűleg hatalmas nyomást gyakorolna Putyinra mind az orosz nép, mind az ország üzleti vezetői részéről –, ha Moszkva ismét megtámadja szomszédját.

Biden kedden kijelentette, hogy kötelességének érzi, hogy megerősítse a NATO-védelmet Lengyelországban és Romániában, Kelet-Európában, és arra a kérdésre, hogy láthatja-e személyesen az orosz elnököt is szankciókat bevezetni, azt válaszolta: „Igen, ezt látnám.”

A Fehér Ház magas rangú tisztviselői kedden azt mondták újságíróknak, hogy az Oroszországgal szemben fontolóra vett gazdasági elrettentő intézkedésekkel kapcsolatban „készek vagyunk olyan súlyos következményekkel járó szankciókat végrehajtani, amelyeket 2014-ben nem vettek figyelembe”, amikor Oroszország annektálta a Krímet.

Az általuk fontolóra vett intézkedések a további pénzügyi szankcióktól az „újszerű exportellenőrzések” alkalmazásáig terjednek, amelyek nagymértékben akadályozhatják Oroszország hozzáférését az Egyesült Államokban gyártott technológiai alkatrészekhez, hasonlóan a kínai technológiai óriás Huawei ellen alkalmazottakhoz.

A tisztviselők szerint az Egyesült Államok készen áll az exportellenőrzések bevezetésére is, ami lényegében megakadályozná Oroszországot abban, hogy az Egyesült Államokból származó szoftvereket és technológiát szerezzen be, hogy ezzel kárt okozzon Oroszország kulcsfontosságú gazdasági ágazatainak. Ezek súlyosan sérthetik „Putyin stratégiai ambícióit, hogy gazdasága iparosodjon” – mondták.

Megjegyezték, az ilyen ellenőrzések „rosszul érintenék azokat a területeket, amelyek fontosak számára, legyen szó a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítástechnika, a védelem, az űrhajózás vagy más kulcsfontosságú ágazatokról”.

Ez nem egy kimerítő lista, amely „minden lehetőséget” tartalmaz – tette hozzá a tisztviselő, és azt mondta: „egyesülünk a szövetségesekkel és partnereinkkel, hogy határozottan súlyos következményekkel sújtsuk Oroszországot, ha az tovább támadja Ukrajnát”.

Arra a kérdésre, hogy az exportellenőrzés hatással lehet-e a globális ellátási láncokra, az egyik tisztviselő azt mondta, hogy ennek minimális hatása lenne, „mivel arról beszélünk, hogy megtagadjuk Oroszországtól azokat a downstream termékeket, amelyek kritikus fontosságúak saját ambícióihoz, hogy csúcstechnológiás képességeket fejlesszenek ki az űrrepülés és a védelem területén.

„És ezen ellátási láncok mindegyikében mi és/vagy szövetségeseink és partnereink tervezzük és gyártjuk a technológiát. Az exportellenőrzés pedig megtagadná Oroszországtól azt a kifinomult inputot, amelyet nem tud pótolni hazai termeléssel vagy alternatív ellátással.” A tisztviselő megjegyezte, hogy ezeket az ágazatokat szándékosan olyanokként jelölték meg, amelyeket „maga Putyin szorgalmazott Oroszország gazdaságának az olajon és a gázon túlmutató diverzifikálására”.

Európa energiaszférája az elmúlt években mintegy csatatérré vált Oroszország és az Egyesült Államok számára, és a kérdés az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek növekedésével került előtérbe.

Oroszország földgázellátása mintegy 40%-át látja el az Európai Uniónak, valamint az állam megépített egy hatalmas gázvezetéket, a Nord Stream 2-t, így Ukrajnát megkerülve közvetlenül Németországba tudja szállítani a gázt. Az Egyesült Államok, amely saját cseppfolyósított földgáz exportját szeretné növelni Európába, elítélte a projektet, mivel az károsítja Európa energiabiztonságát.

Egyes elemzők rámutattak, hogy az Egyesült Államokból érkező, az Oroszországgal szembeni esetleges szankciókra vonatkozó legújabb jelzések erősebbek, mint eddig bármikor. „2014 óta figyelem az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni szankcióit, és amit lent látunk, az óriási előrelépés” – mondta Timothy Ash, a BlueBay Asset Management egyik vezetője kedd este.

Az orosz politika közeli követői úgy vélik, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek jelenlegi megugrása Moszkvának (pontosabban Putyinnak) arra irányuló törekvését tükrözi, hogy megfordítsa a nyugati befolyást Oroszország „hátsó udvarával” kapcsolatban.

A szankciók továbbra is azon kevés lehetőségek egyike, amelyek a Nyugat előtt nyitva állnak, mivel kevés az étvágy az Oroszországgal folytatott katonai konfliktusba. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, és mint ilyen, a katonai szövetség nem köteles megvédeni.

Ám a nyugati szövetségesek meg akarják akadályozni, hogy Oroszország ellenőrzés alatt tartsa és kényszerítse (és megtámadja) szomszédait. Eközben Oroszország jogi biztosítékokat akar arra vonatkozóan, hogy Ukrajna soha nem tud csatlakozni a NATO-hoz, és vissza akarja vonni a szövetség kelet-európai bevetéseit. Az Egyesült Államok és a NATO visszautasította ezeket a követeléseket.

Andrius Tursa, a Teneo Intelligence közép- és kelet-európai tanácsadója szerint „a nyugati szövetségeseknek korlátozott terük van az engedményekre”, ha Oroszországról van szó.

„Azt kockáztatnák, hogy aláássák az Egyesült Államok és a NATO biztonsági garanciáinak hitelességét, amelyek a hidegháború utáni európai biztonsági architektúra gerincét képezik. Végül is úgy tűnik, hogy a hidegháború utáni biztonsági rend megsemmisítése a Kreml egyik kulcsfontosságú célkitűzése” – mondta keddi feljegyzésében.

„Még ha a jelenlegi válságot diplomáciával megoldják is, úgy tűnik, hogy Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok egy ellenségesebb és kiszámíthatatlanabb szakaszhoz közeledtek. Nem valószínű, hogy a Kreml felfogása az Egyesült Államokról – és ezen belül a NATO-ról – mint fő geopolitikai riválisáról szertefoszlik mindaddig, amíg az orosz politikai vezetésben nem történik érdemi változás.” A piacok ezen a héten felpörögtek, mivel az ukrán aggodalmak uralták a világ hírlapjait, és kevés a bizonyosság arra vonatkozóan, hogy Putyin mit fog tenni ezután.

Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza kedden kijelentette, hogy „a megnövekedett kockázat, hogy esetleg megtámadja Ukrajnát, elkezdett kihatni a piacokra. Mindazonáltal ez is azon kockázatok közé tartozik, amelyeken el kell gondolnunk. Más megfigyelőkhöz hasonlóan mi sem tudjuk, mire készül Putyin, és mi történhet ezután.” Schmieding szerint Putyin hazai pályán már aratott némi győzelmet az ukrajnai válság kapcsán, a magasabb olaj- és gázárak pedig jótékony hatást jelentenek az energiaexportőr Oroszországnak.

„A csökkenő otthoni életszínvonal miatti növekvő aggodalmakkal szemben Putyin jelenleg rendkívüli haszonra tesz szert az olaj- és földgázárak megugrásából” – jegyezte meg Schmieding. Az Egyesült Államok és Oroszország Európa sorsáról vitatkoznak, időnként anélkül, hogy maga Európa jelen lenne az asztalnál. „Putyin úgy tudja ezt bemutatni hazai közönségének, mint visszatérést a hidegháború idejéhez, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió volt a két legfontosabb globális szereplő.”

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/01/26/biden-and-putins-ukraine-crisis-gets-personal.html