Elfelejthetjük az atomfegyvereket és a hadihajókat. Az Egyesült Államok ugyanis idén egy nem konvencionális fegyverhez nyúlhat a geopolitikai konfliktusok során: a pénzügyekhez. Washington számára ugyanis egyre fontosabbá válik, hogy miként tudja felhasználni az amerikai piacokat és bankokat a kül- és biztonságpolitika területén.

Erre a legjobb eszköz a pénzügyi hadviselés, amely a tőkepiacokhoz való hozzáférést és a különböző szankciókat alkalmazza a kényszerítő erejű diplomácia során – idézi a Business Insider Ian Bremmer, az Eurasia Group elemzőjének véleményét.

Szankciók és egyebek

A legtöbbet emlegetett példák természetesen az Észak-Koreával, illetve Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. Mindazonáltal vannak kevésbé nyilvánvaló elemei is a pénzügyi rendszer fegyverré alakításának. Azon pénzügyi intézmények (főleg európai bankok) ellen is széleskörű intézkedéseket vezethetnek be, melyek segítenek finanszírozni az amerikai szankciók által sújtott nemzetközi szereplőket.

made in usa amerika 130313Vannak kockázatok

Fontos azonban látni, hogy a pénzügyi hadviselés stratégiájának 3 hátránya is lehet:

1. A legnagyobb rövidtávú problémát a megromló amerikai-európai kapcsolat jelentheti. Európa ugyanis egyre frusztráltabb lehet attól, hogy meg kell fizetnie (az európai bankokkal együtt) az amerikai politika egyoldalúságát – írja Bremmer. Hozzáteszi, az Oroszország és/vagy Irán ellen bevezetett szankciók vissza is üthetnek 2015-ben.

2. A másik fontos probléma az lehet, hogy mások – főleg Kelet-Ázsiában – el fognak kezdeni diverzifikálni az erős dollár miatt. Kína például elég erővel és motivációval rendelkezik, hogy létrehozza a saját intézményeit, miközben a kisebb mértékben dollárban denominált adósság csak tovább komplikálja a helyzetet – mondja Bremmer.

3. A harmadik veszélyforrást az jelenti, hogy a szankciók következtében az amerikai vállalatok egyre nagyobb mértékben kényszerülnek szembenézni a megtorlások kockázataival. Ezen a területen bármi elképzelhető a szabályozásokon keresztül a szerződéses diszkrimináción át a kibertámadásokig. Bremmer meglátása szerint különösen az amerikai pénzügyi szektor lehet a támadások célpontja.

Limitált siker

Végül – bár ezt az elemző nem említi – egyre többen vonják kétségbe a szankciók sikerességét és hatékonyságát. Annak ellenére tehát, hogy a pénzügyi hadviselés kiküszöböli az esetleges közvetlen katonai konfliktusokat, az USA nemcsak kockáztatja politikai kapcsolatainak további bonyolódását, de a stratégiája talán alapvetően is csak limitált sikerre van ítélve.