Már általános iskolában is tanulhatunk arról, hogy a tőzsde és a gazdaság között komoly összefüggés van, ugyanis a tőzsde leképezi a reálgazdaságot. Később azonban megtanuljuk, hogy ez nem egyenesen arányosan történik így, hanem bizony a Wall Street néha megelőzi, vagy együtt mozog vele, vagy akár lemarad a Main Street mögött. Gyakorlatilag tehát egy unalomig ismételt tézis, hogy a gazdaságnak és a tőzsdének együtt kell mozognia, legalábbis erős korrelációt kell keresnünk a kettő között. Ennek oka nyilvánvaló, arról már eltérnek az elképzelések, hogy a tőzsde éppen együtt mozog a gazdasággal, vagy mozgása megelőzi azt, illetve esetleg követi. A tézis azonban felborulni látszott idén tavasszal, amikor a gazdaság összeomlásával párhuzamosan hónapokig történő tőzsdei ralinak lehettünk tanúi. A szakemberek és az elemzők egymás után írták a véleménycikkeket és adták az interjúkat, hogy mennyire elszakadt a tőzsde és a gazdasági folyamatok. Rekord munkanélküliségi adatokra emelkednek a tőzsdék, rekord GDP zuhanásra nem reagálnak, rekord napi koronavírus esetszámot is figyelmen kívül hagynak a vezető amerikai részvényindexek.

Forrás: www.portfolio.hu

Ahogy a fenti diagramon látszik, az USA GDP-je évek óta, erősen változó ütemben, de nőtt, míg 2020-ben zuhanásba váltott. Ebben a negyedévben az amerikai részvényindexek árfolyama az átlagosnál is nagyobb mértékben emelkedtek, igaz, hogy volt honnan, de az emelkedést gyorsasága és mértéke szinte mindenkit megdöbbentett. Minden részvényindex új csúcsra ment, a ralit a technológiai részvények szárnyalása vezette.

Mi lehet az ok?

Alapvetően a tőzsde és a gazdaság elválásának az okaként szokták említeni, hogy a tőzsde a jövőt árazza. Ebben az esetben felesleges lenne a koronavírus legerősebb hónapjai alatt esni, ugyanis az a mélypont, és onnan már csak jobb lesz. A logika azonban jelen esetben megbukik ott, hogy a jövő sem tűnik túl fényesnek, legalábbis a V alakú kilábalás már csak álomképnek tűnik.

Szintén gyakran ismételt közhely, hogy az amerikai jegybank a Fed eszközvásárlásai végtelenek, emiatt a pénznyomtatás korlátlanul megvédi az indexeket az emelkedéstől. Az alacsony hozamkörnyezet szintén abba az irányba mutat, hogy a rengeteg új pénznek a helye a tőzsdén van, máshol ugyanis nem lehet vele értelmes profitot elérni.

A fő ok azonban egyfajta paradigmaváltás lehet: a tőzsdének nem kell köze legyen a gazdasághoz, Amelyik részvény jól hoz, amiben látunk fantáziát, azt vegyük meg, akkor is, ha 25 a P/E ráta, de akkor is, ha 125. Ez a fajta befektetői hozzáállás értelemszerűen sokáig képes fenntartani a bikapiacot, azonban a vége is fájdalmasabb lehet: amikor már mindenki elhiszi az örökké tartó emelkedést, akkor szokott csúnya kijózanodás következni.