A tegnapi nap folyamán Georgiában a szenátusi helyekről döntöttek a választók. Bár jelen állás szerint a 100 főt számláló testületben 50-50 fő lesz republikánus, illetve demokrata, „döntetlen” esetén az alelnök szavazata számít, aki értelemszerűen demokrata lesz január 20-tól Kamala Harris személyében. Miért nagyon fontos ez akár még számunkra is?

Az amerikai törvényhozásról dióhéjban

Az amerikai törvényhozás szerve a Kongresszus, amely két részből áll: a Képviselőházból és a Szenátusból. Természetesen eltérő jogkörökkel rendelkeznek, az viszont közös, hogy mindkét háznak el kell fogadnia a törvényjavaslatokat ahhoz, hogy azok hatályba léphessenek. A Képviselőházba az államok lakosságukhoz mérten küldhetnek tagokat, a Szenátusban pedig minden állam 2-2 szenátorral képviseli érdekeit.

Ez lehetővé teszi, hogy a népességarányos döntéshozatal és a kisebb államok érdekképviseleti joga egyaránt érvényesülni tudjon a legfontosabb kérdésekben. Persze ne feledkezzünk el a 3. fontos tényezőről, az elnökről sem, akinek az aláírása szükséges, illetve a kormányt is értelemszerűen ő vezeti.

Hogy néz ki a törvényhozás mostantól?

A Képviselőházban demokrata többség van, és ha a demokraták megnyerik a fent jelzett módon Georgiát, akkor a Kongresszus mindkét házában ők irányítanak. Ehhez hozzájön Joe Biden elnöksége: megszűnik tehát a feltétlenül kötelező egyeztetési kényszer a republikánusokkal. Az dőlt tehát el, hogy mennyire kell együttműködnie az új elnöknek a korábban regnáló vezetéssel: jelen ismereteink szerint gyakorlatilag egyáltalán nem.

 Ez pedig azt jelenti, hogy Joe Biden megválasztott elnök szabadon érvényesítheti programját, persze csak ha a demokrata szenátorok és képviselők is jóváhagyják. A tőzsdei hatás kérdéses: Joe Biden megválasztása óta hatalmasat szárnyalnak a tőzsdeindexek, azonban így marad-e ez akkor is, ha Biden egy baloldalibb fordulatot hajt végre a gazdaságpolitikában?

www.bbc.com